2022.11.09. 07:18
Mindennapokra készült hímzéseket láthatunk Gyulán
Jelenkori tradíció címmel nyílt meg a Boglárka Hímző Klub kiállítása kedden délután az Erkel Ferenc Művelődési Központban, ahol eleink mintáival, de a mindennapokra készült hímzéseket mutattak be az alkotók.
A gazdag népi hímzést ma is használható tárgyakon jelenítik meg
Fotó: Bencsik Ádám
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület Használható hagyományok programja keretében indult hímző szakkör három éve kezdte meg a munkát a gyulai Német Klubban. A tevékenységüknek helyet adó épület átalakítása miatt a csoport később a művelődési központba költözött, a kiállítással ezt a lehetőséget is megköszönték.
A Boglárka Hímző Klub tagjainak elsődleges célja indulásuk óta az volt, hogy a gazdag népi hímzés mintakincset ma is használható tárgyakon jelenítsék meg. A hímzők ezért olyan tárgyakat készítenek, amelyek a mindennapok részei lehetnek. Kiállításaikon rendre azt mutatják be, hogy a hagyományos mintákat miként illeszthetjük be a modern világunkba. Munkáik emiatt nem is nagy abroszok, függönyök, hanem inkább ruhák, táskák, kiegészítők, amelyeket hímzéseikkel díszítik.
Farkasné Kun Anikó csoportvezető megnyitó beszédében kiemelte, egy évvel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy ilyen gyönyörű kiállítást fognak megnyitni. Mint kiemelte, egy hímzőklub élete nem csak a hímzésről szól, az egyének között a népművészet és a népi kézművesség a közös nevező. Hozzátette, ahogy annak idején dédanyáink idejében a fonóban, úgy ők is összejönnek, beszélgetnek, közösen alkotnak szépet, jót, de a múlttal szemben ők a maguk kedvére hordható ruhadarabokat készítenek. Ennek megfelelően a tárlaton is ruhákat, táskákat, kiegészítőket láthatnak elsősorban az érdeklődők, olyan használati darabokat, amelyeken keresztül bemutatják a rendkívül gazdag magyar népi mintakincset. A klub pályázatokra és kiállításokra is készít kollekciókat, ott voltak munkáikkal az évente megrendezett Országos Népművészeti Kiállításon is, amelyen több ezer alkotás között a munkáikat is bemutatták.
Tevékenységük során elsősorban a környékbeli hímzéseket dolgozzák fel, így a például a megyei szűcshímzést, a még kevésbé ismert gyulai szűcshímzést, a dél-alföldi gyapjúhímzést, valamint a Békés megyei fehérhímzést, ugyanakkor távolabbi tájegységekre is kitekintenek, így egyebek mellett udvarhelyi és palóchímzéseket is feldolgoznak.