Bajuszukkal figyelmeztetnek: a férfiaknak is kell szűrővizsgálatokra járniuk

A figyelemfelhívásra nagy szükség van, ugyanis a hazai férfitársadalomra nagyon jellemző a túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás, a férfiak többsége pedig szűrővizsgálatokra sem jár rendszeresen. Többek között ezek a tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar férfiak várható élettartama messze elmarad az európai átlagtól. Nagy kockázatot jelent továbbá a helytelen táplálkozás és a stresszes, mozgásszegény életmód. Ezen tendenciák élettani hatását tárja fel a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Mint írják, a KSH szerint tavaly egy átlagos magyar férfi születéskor várható élettartama a nőkéhez képest hét évvel kevesebb, mindössze, 70,6 év volt. Ez messze elmarad az EU-s átlagtól , ami 77,5 év volt 2020-ban. Mindez csak a várható élettartam, az egészségben töltött évek száma ennél jelentősen kevesebb.  A WHO kimutatása alapján a magyar férfiak átlagban mindössze 64 éves korukig élhetnek egészségben, a nők 69,5 éves korukig.

Túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód

A lesújtó eredmény hátterében döntően életmódbeli tényezők állnak: a krónikus stresszen kívül főként a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás. Az alkoholfogyasztás az elmúlt két-három évben a korábbiakhoz képest emelkedett is társadalmi szinten. A mozgásszegény életmód pedig bizonyítottan összefüggésbe hozható az elhízással és bizonyos betegségek kialakulásának kockázatával. A rendszeres mozgás ráadásul sokat segítene az állandósult stressz leküzdésében is.

Rossz táplálkozás, súlyfelesleg

A magyar férfiak életkilátásai szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni a rossz táplálkozási szokásokat – állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A dietetikusok szerint a problémát egyrészt a túlzott kalóriabevitel okozza, ami túlsúlyhoz és elhízáshoz vezet, annak minden egészségügyi kockázatával. A legutolsó hazai reprezentatív vizsgálat (OTÁP2019) eredményei szerint a felnőtt férfiak 77%-a bizonyos mértékű súlyfelesleggel él. A keringési betegségek magasabb kockázatával járó, ún. hasi elhízás 45 százalékukat érinti. A tendencia is romló, mert az előbbi arány tíz év alatt 15 százalékkal, utóbbi 12 százalékkal nőtt. Káros a magas zsírtartalmú étrend illetve az alacsony, többszörösen telítetlen zsírsavtartalmú étrenddel szemben a telített zsírsavakban gazdag táplálkozás előnyben részesítése. Ez utóbbi negatívan befolyásolja a szívet, az ereket és ezáltal többek között a nemzőképességet is. Problémás az állati és a növényi eredetű élelmiszerek kedvezőtlen aránya (sok hús, kevés növényi élelmiszer fogyasztása: mint a teljes értékű gabonák, zöldség, gyümölcs).A magas sófogyasztás is jellemző, ami növeli a magas vérnyomás és az egyes daganatok kialakulásának esélyét. A magyar férfiak emellett kevés rostot, ellenben túl sok finomított szénhidrátot fogyasztanak és hiányoznak étrendjükből a vitaminok és az ásványi anyagok. 

Az egészségtelen táplálkozás az elhízáson túl számos krónikus betegség kialakulásához vezethet, így a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri panaszok, bizonyos daganatok, alvási apnoe vagy ízületi bántalmak. 

Csökken a termékenység

A túlsúly a reproduktív (termékenységi) funkciókat is rontja, valamint szerepet játszik az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában, a normál bélflóra felborulásában. A felnőtt férfiak fele próbálja a rossz étrendet nagy dózisú étrendkiegészítőkkel ellensúlyozni, de ez nem mindig szerencsés. Például az antioxidánsok tartós és túlzottan nagy dózisban történő bevitele (pl. az étrendkiegészítők évekig történő szedése) oxidatív stressz formájában ronthatja a spermiumok minőségét és növelheti a gyulladásos folyamatok kialakulását. 

Szűrővizsgálatok hiánya

A táplálkozáson és a mozgásszegény életmódon kívül a férfiak életét az is rövidíti, hogy nem járnak el rendszeresen szűrővizsgálatokra, így rendszerint megkésve derülnek ki a problémák. Az ajánlás szerint évente kellene járni laborvizsgálatra (teljes vérkép, PSA teszt). Rendszeresen kellene figyelni a vérnyomásmérésre, fogorvosi ellenőrzésre, tüdőszűrésre, anyajegyszűrésre és prosztataszűrésre, 50 éves kor felett pedig vastagbélrák-szűrésre. Továbbá rendszeres testtömeg-mérésre és szemészeti vizsgálatra is szükség lenne.

A sort a családban előforduló betegségek ismeretében természetesen az orvos bővítheti. A szűréseken kívül a helyes étrend kialakítása sokat segíthetne, ehhez érdemes használni a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hazai táplálkozási ajánlását, az Okostányér®-t, ami közérthető formában mutatja be, hogy milyen élelmiszertípusokból mennyit és milyen arányban kéne fogyasztanunk egy nap. Ehhez rendszeresen, naponta legalább félórás testmozgást kellene társítani.