Kétszázötven éve kezdődött az Élővíz-csatorna kiásása

Az évforduló alkalmából Herczeg Tamás, országgyűlési képviselő összegyűjtött néhány érdekességet a BekesWiki és a bekescsaba.hu oldalakról, melyeket Facebook-oldalán is megosztott:

• Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna.
• A csatornát eredetileg azért volt szükség létrehozni, hogy lehetővé tegye az Erdélyi-Szigethegység fáinak vízi úton történő szállítását, mivel a környék igen fahiányos volt a török háborúk után.
• A Békéscsabát érintő szakaszt nagyjából kilencezer helyi lakos ásta ki 1772-től 1777-ig.
• Kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is.
• Régebben számos vízimalom is üzemelt rajta.
• Később az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba vezetése elhatározta, hogy a kanálist alkalmassá teszi a belvíz elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe.
• Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl tutajkikötőként funkcionált.
• Az 1888-as árvíz szintje meghaladta Békéscsaba legmagasabb pontját, és teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát. A lakosság két hétig védekezett, a bal parton nyúlgátakat építettek. Szerencsére a vízszint nem emelkedett tovább, így a város megmenekült.
• Vizével az 1900-as években öntözéses gazdálkodást végeztek Pósteleken. Emellett a villanytelep, az István malom és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as években még rendszeresen fürödtek benne.
• 1989-től Békés megye helyi természetvédelmi területe.
• Békéscsabán átszeli a belvárost, partján gesztenyefák, szomorúfüzek, kocsányos tölgyek, platánfák sorakoznak, valamint sétányok, kerékpárutak és horgászhelyek övezik.