Csapdába ejtheti a vadat a csatorna

Békés apróvadas megye, a mezei nyúl- és a fácánállomány is jelentős, őzből pedig itt él a legtöbb: nagyságrendileg negyvenezer példányt becsülnek a megyében, de dámszarvasból is dobogós szűkebb hazánk. 

– Itt van a legtöbb és a legjobb minőségű őz, a legnagyobb agancsokkal bíró, genetikailag legértékesebb állomány él a megyében. Az elejtett őzbakok egyötöde érmes minősítésű, ami nagyon jónak felel meg. Ezzel a régió az ország élvonalába tartozik – mondta Hrabovszki János, a vadászkamara és a vadászszövetség megyei elnöke. 

A bérvadászok számára vonzó a békési táj és az itt élő vadállomány; jelentős árbevétele származik a bérvadászatból a megyének, de az élő vad értékesítése is kiemelkedő Békésben. 

– Mindezek mellett agrármegye is vagyunk, Békés az egyik zászlóshajója a hazai agráriumnak. A vad- és a mezőgazdálkodás különös kapcsolatban áll, hiszen meg szeretnénk őrizni a természeti értékeinket, helyet akarunk biztosítani a vadállatoknak, miközben az élelmiszerekhez szükséges terményeket is meg akarjuk termelni. Ma a jelenlegi éghajlati körülmények között tartalmas gazdálkodás elképzelhetetlen öntözés nélkül, a mikéntje az, ami nagyon húsba vágó – fogalmazott Zuberecz Tibor megyei fővadász. 

Mint elmondta, a mezőgazdasági öntözőcsatornákat eleve meredek rézsűvel építik, és manapság a szivárgási veszteségek elkerülése érdekében különféle polietilén fóliázással, gumipokróccal, betongyámokkal látják el a széles árkokat. Ezek közös tulajdonsága, hogy vizesek, csúszósak és egy idő után a melegnek köszönhetően elalgásodnak, így rendkívül csúszóssá válnak. 

– Ami pedig ezekbe a csatornákba belekerül, az lényegében halálra van ítélve. Ha jóérzésű emberek, hivatásos vadászok nem veszik észre, akkor az állat elpusztul. Itt védett és nem védett fajokról beszélünk, a legapróbb vadaktól, a cickányoktól, a sünöktől kezdve az őzig, vaddisznóig. Egy bizonyos medertelítettségnél a vad ugyan próbál kijönni az árokból, a végsőkig küzd, de végül feladja. A betonborításnál pedig képes akár az inakig elkoptatni a lábait, miközben kapaszkodót keres – részletezte a fővadász. 

Aki azonban azt is hozzátette, hogy próbálkoznak különféle, például fából készült létraszerű kapaszkodókat beépíteni a csatornákba, de ezeket a tapasztalatok szerint ritkán tudják használni az állatok. Viszont kiemelte, hogy léteznek már környezet- és természetbarát módszerek, például a földalatti csővezetékek, illetve olyan körmös fóliák beépítése, amelyekben a vad biztonságosan meg tud kapaszkodni. 

– Sajnos jelenleg még nem tömegtermékről van szó, és ez jelentősen megdrágítja a bekerülési költségeket, viszont érdemes ezzel foglalkozni, mert így sok természeti értéket meg tudunk menteni, miközben az agrárérdekek sem sérülnek. 

– Azt is érdemes figyelembe venni, amikor a vad elpusztul, akkor a csatorna vizében a teste oszlásnak indul, ami szinte beláthatatlan következményekkel járhat, ha véletlenül bekerül az élelmiszerláncba, vagy a vízbázisba. Tehát öntözésre mindenképp szükség van, sőt, az árok megfelelően kialakítva még a vadnak is hasznára válhat, viszont a mikéntjét úgy kellene megoldani, hogy a természeti értékeink ne menjenek veszendőbe, ne pusztuljanak el a körülöttünk élő állatok – fejtette ki Zuberecz Tibor.

A kisállatokat szinte képtelenség kimenteni

A csatornákba került állatokat a vadászatra jogosultak mentik, ahogy a belefulladt bomló állati tetemeket is eltávolítják onnan. Ez azonban nem egyszerű, hiszen nem csak nagy testű élőlények kerülnek az árkokba. Zuberecz Tibor elmondta, hogy például pocokinvázió esetén – mely rendszeresen előfordul Békésben is – ezerszámra található a csatornákban mezei pocok. Ezeknek a kiszedése egy sok tíz kilométeres csatornarendszerből pedig a fővadász szerint meghaladja egy vadászatra jogosult terhelhetőségét. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, a vadásztársaságok kapkodnak a vadgazdálkodási szakemberekért, a hivatásos vadászokért, majd megjegyezte: jellemzően és előírás szerint 4 ezer hektáronként egy hivatásos vadász látja el az adott terület felügyeletét.