Fagytól mentes időjárásban bíznak a gyümölcstermesztők

Labos János hangsúlyozta, a csonthéjasok közül a mogyoró már rügyezik, ezt követi a mandula, a kajszi, a szilva. Azután az alma, a körte, a meggy, a cseresznye. Ezek vannak a legnagyobb veszélyben a fagy miatt. Egyedül az őszibarack „rutinos”, megvárja, mi lesz a többiekkel, aztán enged a metszésnek. – Az elmúlt napok tavaszi időjárása miatt megduzzadtak a rügyek, ha nem lesz fék, vagyis kedvezőtlen idő, kipattannak, de onnantól kezdve még védtelenebbek a faggyal szemben – ecsetelte Labos János. Ugyanakkor jellemzően mínusz 5–6 fok alatt nem lehet baj. Az sem mindegy, hogy szélcsend van, vagy fúj a szél, és mozgatja a levegőt, kisöpri a hideget.Labos János kitért arra, most van a metszés legfőbb időszaka, hasonlóan a tavaszi ültetéshez. Az őszi telepítést mindig azért ajánlották, mert több a víz a csemete alatt, de olyan száraz ősz és tél volt, hogy már az őszi ültetéseket is bő vízzel kell locsolni. Természetesen sokan ragaszkodnak a korai gyümölcsfajtákhoz, legyen szó kajsziról vagy szilváról. Remélhetőleg már súlyos mínuszok nem lesznek márciusban, hogy tönkretegyék a rügyeket, és ezáltal jelentősen csökkenjen a termés. Labos János szólt arról, a megyében sokféle fagyvédelmet alkalmaznak, főként a nagyobb ültetvényeken, mert minden eljárásnak megvan az ára. Legyen szó fagyvédelmi öntözésről, füstgyertyákról, szélgépről vagy traktor segítségével meleget fújó ködsárkányról. Pusztai József, a Csorvási Gyümölcs Kft. egyik tulajdonosa elmondta, különböző eljárásokat ők is alkalmaznak a gyümölcsösök védelme érdekében. A legnagyobb probléma a csapadékhiány, nagy fagykártól jelenleg nem tartanak. Ehhez kapcsolódva Labos János hozzátette, most is bátran ültethetnek gyümölcsfákat azok, akik ősszel valamilyen okból nem tették ezt meg. Az októberi ültetést a több csapadék miatt tartják kedvezőbbnek, ugyanakkor az idei ősz aszályos volt. Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, várhatóan márciusban újra megnyílnak ültetvénytelepítési pályázatok, és ezek lehetőséget biztosítanak a gyümölcsösök létesítéséhez, korszerűsítéséhez. – A metszés fontos a gyümölcstermesztésben, hiszen szinte kizárólag ezzel a művelettel szabályozzuk a fák méretét, a korona formáját, a termőrészek kialakulását, a rendszeres termés biztosítását – emelte ki dr. Kulcsár László. – Tehát a szakszerűen elvégzett metszés a gyümölcs mennyiségét és minőségét döntően befolyásolja. A gyümölcsfák visszavágását döntően a tél végén, a tavasz elején kell elvégezni. Kemény, fagyos időszakban azonban kerüljük a metszést. A gyakorlatban a téli időszakban szinte kizárólag az almatermésűeket szokás metszeni, itt kórtani problémáktól nem kell tartanunk. A csonthéjasok már sokkal érzékenyebbek a metszés idejére, itt lehetőség szerint a rügyfakadástól kezdhetjük a visszavágást. Másként a fa életét veszélyeztető kórokozók támadhatják meg a növényt, melyek jellemzően a fertőzését és korai pusztulását okozzák. A csonthéjasokat nyugodtan metszhetjük egészen a virágzásig.

Szakszerűen kell metszeni!

Hankó János, a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör elnöke kiemelte, a metszés technikai kivitelezését számos tényező befolyásolja. Az első és legfontosabb kérdés, hogy házikertben, szórványban lévő gyümölcsfát metszünk, vagy ültetvényben, meghatározott térállásban helyezkednek el a növények. A szórványban lévő gyümölcsfákat kicsit lazábban metszhetjük, viszont ültetvényben szigorúan a szakma szabályai szerint kell a visszavágást elvégezni, különben a fákat nem tudjuk az adott térállásban megtartani. A metszésben a következő, elengedhetetlen tényező az adott gyümölcsfaj-termőrészek ismerete, és kialakulásuk menete, így lehet szakszerűen elvégezni a visszavágást.