Újra kiadták a Stark Adolf életéről szóló tanulmányt

Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy édesapjának megvolt otthon az a kötet, amit Dedinszky Gyula 1984-ben írt Stark Adolfról, azt annak idején a Kertészeti Egyetem adta ki. Ezt évekkel ezelőtt megmutatta a könyvtár akkori igazgatójának, dr. Ambrus Zoltánnak, és az ő kérésére került belőle később több példány a bibliotékába. Hozzátette,

kapcsolatban van Dedinszky Gyula fiával, és megkérdezte tőle, mit szólnának, ha újra kiadnák ezt a kötetet, a család örömmel fogadta a hírt.

Ezt követően kért engedélyt a kertészeti egyetemtől is, amit megkapott, mivel az intézmény szerint ezzel segíthetik a kutatókat. Elmondta, a kötet tartalmát érte némi kritika. Mivel immár csaknem négy évtized telt el az eredeti kiadása óta, szükségessé vált korszerűsíteni az anyagot.

Ezt a munkát végezte el Szalay Ágnes. A Munkácsy Emlékház történésze hangsúlyozta, az alapkoncepció az volt, hogy érthető legyen mindenki számára az anyag, legyen szó akár szakmabeliekről, akár érdeklődőkről. Fel kellett tárni, hogy egy-egy résznél mire is gondolt konkrétan a szerző, ezért lábjegyzetekkel látta el az anyagot. Kiegészítette, magyarázatokat fűzött hozzá ilyen módon, ám szem előtt tartva azt, hogy az eredeti tartalom ne változzon.

Azzal a feladattal, hogy valóban egy látványos, igényes könyv szülessen, Barabás Ferenc könyvművészt bízták meg. Ismertette, hogy a borítóra egy portré került Stark Adolfról – mivel róla szól a kötet –, hátulra pedig egy gyümölcs képe, valamint a nemesítő szőlészeti érmei. Érdekességként elmondta, hogy mivel az eredeti tanulmányban is voltak lábjegyzetek, a mostani kiadvány dupla lábjegyzetet tartalmaz, tehát egy plusz stílus került bele. Szente Béla igazgató elmondta,

Stark Adolf és az általa nemesített csabagyöngye a reneszánszát éli, és egy évekkel ezelőtt született városi turisztikai tervben is foglalkoztak azzal, hogy egy kiaknázatlan területről van szó, hogy számos lehetőséget tartogat az idegenforgalomban is.

A csabagyöngye egy rendkívül fontos szőlőfajta, világszinten ismert, talált olyan kínai és argentin honlapokat is, ahol írtak róla, angol nyelvterületen „pearl of Csaba” néven fut.

Opauszki Zoltán, a város környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka, a kulturális központ igazgatóhelyettese elmondta: a mai generációnak van felelőssége abban, hogy tiszteletben tartsa azokat az értékeket, eredményeket, amiket az elődök teremtettek, és – mint hangsúlyozta – fontos azokat bemutatni, továbbörökíteni is.

Emlékeztetett: 2014 végén döntött arról a városi közgyűlés, hogy az 1834-ben született és 1910-ben elhunyt Stark Adolf legyen Békéscsaba díszpolgára, amivel egy komoly adósságot róttak le.

Ezt megelőzően telepítették a Kenderföldeken azt a szőlő- és gyümölcsültetvényt, ahol a csabagyöngye is helyet kapott.

Úgy véli, a múltra kell építeni, és ahogy immár evidencia, hogy a festőgéniusz Munkácsy Mihály mit jelent Békéscsabának, azon dolgoznak, hogy minden békéscsabai legyen tisztában azzal, hogy ki volt Stark Adolf és mit hozott létre.

Attrakcióvá válhat az ültetvény

Opauszki Zoltán városi tanácsnok hangsúlyozta, hogy a csabagyöngye nem csak egy a sok szőlőfajta közül, hiszen mindenhol ismert. Szeretnék, hogy megjelenhessen az érdeklődők számára a helyi vendéglátásban, gasztronómiában is. A sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a Kenderföldeken lévő ültetvény ismertségét, turisztikai vonzerejét növelheti, hogy az épülő Wenckheim turista- és kerékpárút a Kerekegyházi úton pont mellette halad el, így a terület akár attrakcióvá is válhat.