Ötvenkét Békés megyei sportember történetét dolgozta fel Szigeti Csaba

Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott magával hozta kalapját a könyvbemutatóra, hogy felvétele után megemelhesse, tisztelegve a szerző előtt, aki hiánypótló, értékmentő és értékteremtő művet alkotott.

– A nyomdából kikerülő, kézbe fogható könyv illata nálam mindent felülír. Ennek az albumnak súlya, értelme, szellemisége van, és a hit mindent legyőző erejére is rámutat a megyéhez kötődő sportemberek példája által – hangsúlyozta Takács Árpád. – Lebilincselő olvasmány számomra, Szigeti Csaba könyve eltűnt idők nyomába eredt, és elhozta ezt nekünk a jelenbe, meg kell őriznünk a jövőbe.

Az sem véletlen, hogy a könyvbemutatón Pocsaji Richárd, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője beszélgetett a szerzővel és az album megjelenését segítőkkel. A kiadványban olvasható életrajzok nagy része rendszeresen megjelent a Hírlap sportrovatában Békés Megyei Értéktár címmel. Nagy László, a békéscsabai Mening Hungary Zrt. vezérigazgatója is olvasta ezeket a cikkeket reggeli kávéja közben, sőt, ki is vágta az újságból. A Mening korábban Szigeti Csabának a Pásztor Józsefről, a békéscsabai labdarúgás ikonjáról szóló, valamint olimpiás könyvét is támogatta. Nem csoda hát, hogy Nagy László a Hírlapban megjelent cikkekből már látta, hogy ebből könyv lesz. Csak Csaba nem tudott erről.

– Nyár volt, 2017-et írtunk. A horvátországi Lopar egyik pizzériájában ültünk kis családommal, a vacsorára vártunk, amikor megcsörrent a telefonom – mesélte Csaba. – Nagy László hívott, és csak annyit mondott: „Látom, írod az új könyved.” Zavarba jöttem, valamit mekegtem, hogy nem értem, mire is gondol. Aztán elmondta, hogy sorra vágja ki a sporttörténeti cikkeimet. Majd hozzátette: „Csináld meg a könyvet, mi biztosan támogatunk! Te csak írd a történeteket, a többit megoldjuk.”

Nagy László is felkészülten érkezett a könyvbemutatóra, és Barabási Albert-László erdélyi fizikus, író: A képlet – A siker egyetemes törvényei könyve nyomán mondott értékes gondolatokat.

– A legnagyobb teljesítmény is akkor válik sikerré, ha tudomást szerez erről a közvélemény – mondta. – A nyilvánosság által nem ismert teljesítmény nem siker, „csak” teljesítmény. Ezért is volt fontos, hogy Szigeti Csaba 52, Békés megyéhez kötődő ember élettörténetét megörökítette könyvében a jelennek és a jövőnek, a múlt felidézésével.

A könyvet a békéscsabai Kolorprint Nyomda adta ki. Knyihár János ügyvezető hangsúlyozta, sokféle nyomdai tevékenységgel foglalkoznak, de a könyv a „legkedvesebb gyermekük”. Kocsis L. Mihály életműdíjas sportújságíró, a könyv lektora az albumot aranylapoknak nevezte a Viharsarokból.

– Ez a kötet az „otthon” tisztelgése a magyar sport különféle rangú-rendű, de mindenképpen meghatározó személyiségei előtt – ecsetelte a bemutatón Kocsis L. Mihály, akinek Gyulán született édesapja a tatai edzőtábor megálmodója, a Központi Sportiskola (KSI) igazgatója volt. – A könyv szereplői Békés megye szülöttei voltak vagy életük egy fontos időszakában kötődött ide a sorsuk, és akiknek az életében a hely szelleme nem üres szólam csupán.

A szerző a bemutató végén elmondta, könyvét testvérének, Zolinak, a 31 évesen, fájdalmasan korán elhunyt testvérének ajánlja, aki úszóedzőként is dolgozott Gyulán.

Miért éppen ötvenkettő?

Szigeti Csaba elmondta, többen kérdezik tőle, hogy miért éppen 52 portrét, sorsot tartalmaz az album. Elmondta, talán azért, mert egy esztendő 52 hétből áll, de lehet, hogy azért is, mert 52 éves.

– Ha jön a jogos kérdés, hogy miért éppen a könyvben szereplőket választottam, a válasz igen prózai: ezekbe az emberekbe „botlottam bele” kutatásaim során– hangsúlyozta a szerző. – Ezen sportemberek pályafutása, élettörténete, példája keltette fel az érdeklődésemet. Az ő élettörténetüket volt időm, lehetőségem felkutatni, megírni. Ebben a tekintetben tehát szó sem lehetett tudatos tervezésről és szerkesztésről. Úgy gondolom, sokan vannak olyanok, akiknek ebben az albumban ott lenne a helyük. A kutatómunkát folytatom, a Békés Megyei Hírlap segít a megjelenésben, és hátha Nagy László is felhív egyszer: „Csabi, ebből már egy újabb könyvet kéne csinálni!”