Nemzeteket köthet össze a gyulai japánkert

– Remélem, sokan lesznek olyanok, akik egy fárasztó nap után erre sétálva leülnek egy padra, és hallgatják a víz csobogását, nézik a felületek lágy hullámzását, és azt, ahogy a száraz patak a sziklákat kikerülve tovább “folyik” – fogalmazott köszöntőjében a beruházás egyik megálmodója, dr. Bartóki László, a Japánkert Barátok Köre Egyesület elnöke.

Mint mondta, bízik abban, hogy lesznek olyanok, akik gyerekeikkel jönnek el, és megmutatják nekik, hogy milyen szép tud lenni a természet, még ha épített is.

– Biztosan lesznek olyanok is, akik esküvői képeket fognak készíteni, mert a japánkert egy kiegyensúlyozott, szép környezet – tette hozzá, majd kiemelte, tudjuk, hogy igazi japánkert Japánban létezik, de szerették volna azok sokszínűségét, hangulatát felidézni Gyulán is – tette hozzá.

Dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, a japánkert egy olyan pályázat részeként jött létre, amelynek keretében civil szervezetek valósíthatták, valósíthatják meg kezdeményezéseiket.

– Gyulán erősek a civil hagyományok, hiszen egy polgári városról van szó – tette hozzá.

– Létezik és él a városban az a civil kreativitás, amely ha megkapja a kellő hátteret, támogatást és ösztönzést, rendkívüli dolgokat hozhat létre. Ilyen egyedi és példa nélküli kezdeményezésként jött létre a japánkert is

– hangsúlyozta.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, a magyar és a japán polgári lét sok hasonlóságot mutat. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a Japánkert Barátok Köre Egyesület nem azt nézte, hogy mit kaphat a várostól, hanem, hogy mit adhat számára. Ennek kapcsán ismertette annak állomásait, amelynek nyomán a civil szervezet létrehozta a különleges létesítményt.

Otaka Masato, Japán magyarországi nagykövete ünnepi beszédében kiemelte, először járt Magyarországon egy japánkert megnyitásán. Mint elmondta, ez ritka és különleges alkalom.

– A japánkerteknek nagyon hosszú a történelme, néhány feljegyzés még az időszámítás előtti korszakból származik – fogalmazott a diplomata.

– A hagyományos japánkert nélkülözhetetlennek tartja a vizet, és olyan elemeket is hozzáad, mint a hidak és a dombok, hogy így reprodukálják a természeti tájat, az ökoszisztémát, beleértve a négy évszakot is. A gyulai kertben a kavics jelképezi a vízfolyásának megjelenítését, ami ily módon olyan hangulatot teremt, ami túlmutat a természet reprodukcióján, egy különleges hangulat, másik valóság jön létre. A nagykövet kitért arra, hogy a világ több részén járt már különböző japánkertekben, és mindegyiknek van valami sajátossága, különbözik a másiktól. A helyi emberek mindig hozzáadják a művészeti érzéküket, művészeti elképzeléseiket, és ezzel egy sajátságos, csak arra a helyre jellemző japánkertet teremtenek – ecsetelte.

Otaka Masato hangsúlyozta, örülne ha a gyulaiak mellett az egész Magyarországról is érkeznének vendégek a különleges létesítménybe, ami a két nép közötti összekötő kapocsként is szolgálhat.

A kertet Dani Zoltán tervezte.

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/mar-epitik-a-japankertet-gyulan-3945235/