2021.09.04. 06:55
A diákok közösen szőtték a mese szálait az írónővel
Az országos ünnepi könyvhét apropójából Békés megyében is több rendezvény várta szeptember első négy napján a könyvbarátokat. Pénteken délelőtt Majoros Nóra író interaktív irodalmi foglalkozással készült a kisiskolásoknak. A Jaminai Könyvtárban tartott programon a gyerekek bepillanthatnak a meseszövés rejtelmeibe, megtudhatták, hogyan születnek a regények karakterei, miként válik egy történet letehetetlen olvasmánnyá.
20210903 Békéscsaba Könyvtári előadás gyerekeknek a képen Majoros Nóra írónő fotó Bencsik Ádám Békés Megyei Hírlap
Fotó: Bencsik_Adam
Reggel tíz órára érkeztem a Jaminai Könyvtárba. Izgatottan vártam, mit tartogat ez a délelőtt, hiszen ritkán adatik meg, hogy az ember egy többkötetes íróval írhat, szerkeszthet egy történetet. Majoros Nóra első könyvét 2012-ben a Móra Könyvkiadó adta ki, és rögtön tagja lett az Író Cimborák alkotóműhelynek. Azóta számtalan mesehős született már a tollából. Ezúttal két mesekezdetet hozott az Erzsébethelyi Általános Iskola 4. c osztályos tanulóinak. Az egyikben egy robot bukkant fel, a másikban pedig egy borz döntött úgy, hogy mégsem álmodik téli álmot.
– Ez volt az első alkalom, hogy megszavaztattam a gyerekekkel, melyik mesét szőjük tovább. De mivel tudtam, hogy a fiúk vannak többségben, sejtettem, hogy a robot lesz a történetünk kulcsfigurája – fűzte hozzá, és már kezdte is olvasni a mese elejét.
A történet szerint Vili egy egyszerű fémdobozra lelt a nagyinál, ami pont elfért a két tenyere között. Ám ahogy forgatta és simogatta, a doboz lassan melegedni, majd remegni kezdett, és a tetején izzó narancssárga betűk rajzolódtak ki: a nevem Box, bioorganikus robot vagyok. A felfedezésnek kaland szaga volt – hangzott el az író szájából. A kaland kibontása pedig a gyerekekre várt. Persze nem maradtak segítség nélkül, ötleteiket a többkötetes szerző fésülte össze.
– Attól függően, hogy milyen irányba visszük el a szereplőket, lehet vicces, kalandos vagy éppen tragikus a történet – mondta. A gyerekek a kaland mellett tették le a voksukat, melynek kibontása csak rájuk várt.
Adott volt tehát egy robot, aki teljesíti a főszereplő utasításait. – Mi az, ami a cselekményt előrevisz, ami miatt tovább akarjuk olvasni? – hangzott el a kérdés.
– Egy történet akkor fog peregni, ha van benne nézeteltérés, veszély. Létre kell hoznunk tehát egy olyan helyzetet, hogy legyen lehetőségünk a konfliktusra.
Ki kell találnunk, mit kérjen a főszereplő a robottól. Illetve, ha valahová el akarjuk vinni a történetet, fontos, hogy lássuk, mi lesz annak a végkimenetele – javasolta Majoros Nóra. Hozzátette,
attól jó egy történet, ha a főhősnek vannak segítői és ellenfelei, akiket le kell győznie. Így működik jól a dinamika. – De nincs rossz ötlet – hangsúlyozta.
És valóban, minden gondolatnak megvolt a helye a történetben. A közösen töltött negyvenöt perc alatt pedig egy rendkívül izgalmas robotos, bankrablós, karácsonyi történet kerekedett ki, melynek végén egy folytatást sejtető, cliffhangert (váratlan fordulatot) is alkalmaztak a kreatív diákok.
A gyerekek fantáziája segítette ki
Majoros Nóra az interaktív irodalmi foglalkozáson elárulta, egy korábbi könyvének befejezése is egy író-olvasó találkozón született meg. – A Bolygóvadászok című könyvemnek volt egy első verziója, amivel elakadtam. Ekkor jutott eszembe, hogy elviszem egy író-olvasó találkozóra. Fölolvastam az első fejezetét, és elkezdtük a gyerekekkel tovább szőni a történetet. Emlékszem, 3-4 alkalommal beszéltük végig a diákokkal a cselekményt, és mire a zalai körút végére értem, tudtam, mit kell csinálni. Beleírtam a történeteiket. Miután megjelent a könyv, visszamentem hozzájuk, és elolvastam a gyerekeknek azokat a részeket, amiket ők találtak ki. Mondanom sem kell, nagyon örültek neki – mesélte az író.
