A századok során a megyében is többször megmozdult a föld

Az Evangélikus Élet című lapban számoltak be arról, hogy a legrégebbi híradást Békés megyében történt földrengésről talán Tessedik Sámuel jegyezte fel, aki szerint 1746. november 12-én volt földindulás. A lapban kiemelték: „ennél nagyobb szenzáció volt a megyében az 1834. október 15-i érmelléki földrengés, amelynek hatását több településen is érezték.”

A földingás az embereket az ágyból majd kilökte

A korabeli feljegyzés szerint „Békés-Csabán az evangélikus nagy, új székesegyház annyira meghasadt, hogy a bejárás megtiltatott”. Ecsedi Gábor református lelkész a következőképpen írt a jelenségről: „1834. október 15-én reggeli 8 órára 35, mikor nagyon érezhető földingás volt, jött a zökkenő ingás itten északról-délre, az ágyból az embert majd kilökte és azokat, kiknek nyoszojájok oldalra esett észak felé, ki is vetette, mikor a mozgást észlelvén ki akartak kelni s a zökkenés elől ki nem ugorhattak. Volt ez itten körülbelül mindenütt ugyanazon időben és némely épületekben hasadást okozott. Tartott valami 5 másodminutumig, az első zökkenés kisebb, a második nagyobb volt és a mozgás előtt s alatta az ébren lévőkbe nagy gyomorémelygést okozott...”

Az 1852. februári földrengésről a Magyar Hírlap Gerendási nevű levelezője így tudósított: „A lakokban az ajtók és bútorok rögtöni megmozdulása, a földnek lábaink alatti ingadozása, a Körös partján a haboknak kifelé kicsapódása nem soká hagya bennünket kételkedni, miszerint ez földrengés. Lehetetlen volt azonnal az 1834-ki nagy földrázkódásra nem gondolnunk, mely a helybeli evang. roppant egyházat megingatá, hogy az ez által rajta támadt repedés annak használatát több hónapra veszélyessé tevé. A mostani gyönge rezdülés következtében mindenki futott ki a szabadba, ki csak futhatott […]. Az említett templom falai egy kissé, alig észrevehetőleg ismét megrepedeztek ugyan, azonban mégsem annyira, hogy komolyabb következményektől tartani lehetne.”

Irtózatos moraj kelt a föld gyomrából

Az Evangélikus Életben arról is olvashattunk, hogy földrengések ezután is történtek. 1866. március 16-án már az évi negyedik földrengést regisztrálták a csabaiak. 1869. május 27-én és 28-án éjfél tájban Kétegyházán volt földrengés, a lakosok ott is az utcára menekültek, baj nem történt. Ugyanez a földrengés a békéscsabaiakat is riogatta. „Irtózatos moraj kelt a föld gyomrából, mit heves földrengés követett, két igen erős és két gyöngébb lökést lehetett érezni egymás után. Jelentékenyebb kár azonban nem fordult elő, csupán néhány fal repedt meg, és a vámház omlott össze. Edények és üvegek nagy mennyiségben törtek össze.” (A Hon, 1869. május 31.) Az üvegért, az edényekért fájt a csabaiak szíve, de a vámházat kevésbé sajnálták.

Még az Élővíz-csatorna medrét is látták

1978. június 22-én történt az egyik legnagyobb, mai napig emlékezetes földrengés a megyében. Arról a csütörtöki napról a következőképpen számolt be a Békés Megyei Népújság: „Hat hullámban lehetett észlelni a földrengést csütörtök hajnali fél négytől négy óráig. A legerősebb földmozgás Békés városban volt. A földlökéseket morajlás kísérte. Ennek volt a legnagyobb a lélektani hatása.”

Maga a földrengés a Richter-skála szerint 3,5–4,5-es erősségű volt, és az említett helyeken még a reggeli órákban is utórezgéseket lehetett észlelni.

Voltak, akik tíznél is több kisebb-nagyobb földlökést számláltak meg. A rengések következtében – főleg Békésen – károk keletkeztek.

A rengés központja sokak szerint az Élővíz-csatorna alatt lehetett, a szemtanúk egy része látta, ahogy annak vizét ide-oda dobálta a földmozgás, egy-egy pillanatra még a meder alját is láthatták, akiknek volt lelkierejük végignézni.

Az 1970-es évek végén nemhogy a napjainkban már mindenütt megjelenő mobiltelefonoknak nem volt még semmilyen nyoma, de Békésen az optimista becslések szerint is jó, ha 200 vonalas telefon működött. Az utcákat ezért délelőtt biciklis emberek tömege lepte el, mindenki tudni akarta, hogy családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei hogyan vészelték át az előző éjszakát. Utóbb kiderült, hogy senki sem sérült meg az eseményekben.

A környéken lakók közül azonban sokan hetekig nem mertek visszaköltözni otthonukba. A földrengés hajnali 3 óra 22 perckor kezdődött, és több mint 1100 ingatlanban okozott kisebb-nagyobb károkat, de elsősorban nem lakóingatlanok, hanem inkább erősebb közintézmények kerültek veszélybe. Békésen a református templom, a mai zeneiskola akkor általános iskolaként funkcionáló épülete, valamint a bérház károsodott legjobban. Sokan napokig képtelenek voltak visszatérni otthonaikba, akadtak akik a garázsukban, mások az autójukban aludtak.

Remegtek a székek az érzékenyebbek alatt

1999. szeptember 3-án ismét földrengés volt a megyében. A Békés Megyei Hírlap másnap Remegtek a székek Békésben címmel számolt be az eseményekről: Az érzékenyebb idegrendszerű személyek alatt tegnap megremegtek a (hivatali)székek. Békés megyei epicentrummal a Richter-skála szerinti 2,5 erősségű földrengés „söpört végig” a Viharsarokban. Az ilyen erősségű földrengés kárt nem okoz – írták akkor.

2008. november 13-án reggel Kondoros, illetve Murony közelében észleltek a Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földmozgást, mely károkat nem okozott. Kondoroson először reggel háromnegyed 9-kor, másodszor pedig délután két óra előtt négy perccel érezték sokan, hogy tompa ütésszerűen megmozdult a föld. A polgármesteri hivatalban úgy tapasztalták: a rengés olyan volt, mintha az épületet egy tompa puffanás érte volna. Az irodában lévő szobanövények megmozdultak, s a puffanásszerű ütést a talpuk alatt is érezték az emberek. A muronyiak csak a különböző híradásokból értesültek a földmozgásról.

2015. július 19-én Zsadány környékén volt kisebb, 2,9-es erősségű földrengés. 2016. november 6-án kisebb földrengés volt Orosháza és a Csongrád megyei Székkutas térségében, tizenöt kilométeres mélységben vasárnap hajnali egy óra előtt. A földmozgás erőssége 2,3 volt a Richter-féle skálán, és a rengést a lakosság is érzékelte.

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/bekescsaban-is-ereztek-a-rengest-3566611/