Ékszereket és malactetemet is találtak már a békési szennyvízben

A szélsőséges dolgok ritkák, így bár meggyűlik velük a bajunk, mégsem ezek számítanak a legfőbb problémaforrásnak – nyilatkozta lapunknak Nagy Ferenc. Az Alföldvíz Zrt. I. számú divízió szennyvízágazat-vezetője elmondta, több tízezer forintot is találtak már a vízben, illetve ékszerek is bekerülnek a hálózatba. Utóbbiak közül csak a kisebb darabok „élik túl” az utat a rendszerben, mert a nagyobbakat a szivattyú tönkreteszi. A rácsok viszont kifogják a kisebb tárgyakat, ahogy a pénzt is.

Nagy Ferenc kiemelte, az ékszerek valószínűleg továbbra is kijutnak a telepre, de mióta szinte minden automatizálva van, nem veszik észre és azok a rácsszeméttel kikerülnek a csabai hulladéklerakóba. Régebben, a több élő munkával járó rácsszemét igazítása, a szippantott szennyvíz iszapkotrása alkalmával kerültek elő gyűrűk, karkötők.

A pénzt három éve találták: akkor elromlott az automata gépi rács, és emberi erővel kézzel kellett takarítani, így vették észre, egyébként ez is ment volna a hulladéklerakóba.

Állati tetemek, elhullott macska, kutya és még malac is lebegett már a vízben, de ezek előfordulása településrésztől függ, a jelenség a kertes házas övezeteket jellemzi inkább. Amikor magánházaknál állatot dolgoznak fel, akkor szintén bekerülnek oda nem illő dolgok a szennyvízrendszerbe: a kopasztásból toll, haldarabok, fej és uszony, a disznóvágásból pedig bél ad munkát az Alföldvíz munkatársainak. Utóbbi súlyos károkat is okozhat, hiszen a szivattyú nem mindig képes továbbítani, és az eszköz az „erőlködéstől” akár leéghet, a javítás pedig több százezer forintba is kerülhet.

A legnagyobb gondokat azonban a nedves törlőkendők generálják, azoknak a kukában lenne a helyük. A vécében csak a papírt lehet lehúzni, más nem oldódik fel. A nedves törlőkendő egy idő után összeáll, magába szívja a zsírt és az olajat, és egy hosszú „sállá” alakul. Azt az átemelőszivattyúk feltekerik, ami megállítja a berendezést. Ennek hatására az átemelőknél összegyűlik a víz, ami ki is önthet, nem beszélve arról, hogy a szivattyú sokszor leég a probléma miatt. A javítás nehéz, hiszen a törlőkendők elfedik az eszközt, és a kampós kiemelővel nehéz azt kihúzni. A kisebb szivattyúk javítása 200-300 ezer, a nagyobbaké egymillió forintba is kerülhet. A szennyvízrendszeren jelentkező problémák 80 százaléka a nedves törlőkendők miatt keletkezik. Békéscsabán összesen hatvanhét szennyvízátemelő műtárgy és ezekben 130 szivattyú működik.

Nagy Ferenc elmondta, a rendszerben csak a kommunális szennyvíznek van, illetve lenne helye. A csapadékvíz sem oda való, mert hálózaton és a telepen is elöntést, kiöntést, túlterhelést okoz, illetve tönkreteszi a biológiai tisztítást. A konyhai mosogatással kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott: ami a tányérról megfordítás után egy másodperc alatt nem esik le, az kerülhet a szennyvízbe. Ennek megfelelően ételmaradékot nem szabad beledobni, de emellett a háztartási olajat, zsiradékot sem. A mosógépek esetében előfordul, hogy néhány kisebb-nagyobb textilszál, ruhadarab bekerül a hálózatba, de azzal elbír a rendszer.

Az alom homokként viselkedik

Különösen a lakótelepeken, Békéscsabán például a Lencsési úton visszatérő nehézséget okoz a vécén lehúzott macskaalom. Az anyag ugyan nem lép reakcióba más anyagokkal, ellenben úgy viselkedik, mint a homok, vagyis képes egy csatorna keresztmetszetét, abban lerakódva, alaposan leszűkíteni, így akár dugulás is előfordulhat. Az Alföldvíz szakemberei éppen ezért ezen a területen többet mosatnak annak érdekében, hogy a szolgáltatással ne legyenek problémák.