Trianon sorscsapását ábrázolja Corvus-Kora Róbert alkotásával 

Corvus-Kora Róbert lényegében beköltözött a községi művelődési ház nagytermébe, ahol éjjel-nappal dolgozik a „Hajótörés”-en. A település díszpolgára 2018-tól, és kőfaragó-képzőművészként keze munkáját dicséri számos közterületi alkotás. Emellett panorámafestményeivel jó hírét viszi a megyében, az országban és a határokon túl is a községnek. Nem véletlen tehát, hogy a település vezetése is segít neki abban, hogy olyan helyen alkosson, ahol egyáltalán elfér a panorámafestmény.

– Az előkészületeket 2018 telén kezdtem, egyre nagyobb rajzokat, 2x1 méteres olaj- és szénvázlatokat készítettem – mondta a festő. – Tavaly nyáron történt meg a modellfotózás Szanazugban, 1200 fotó segítette a munkámat. Például olyanok is, hogy miként reagál az ember, ha a szemébe csapódnak a hullámok. Elkezdtem „felrakni” a figurákat, mindegyiküknél kellett a testhelyzetüket, a mozgásukat is ábrázolnom. Aztán egyre inkább összeállt az a kompozíció, amit előzetesen megálmodtam.

Miként előző alkotásainál, most is nagyon sokat olvasott a témáról, vagyis Trianonról, az ahhoz vezető előzményekről az alkotó. Ahogy mondta, csak úgy lehet visszaadni bármilyen eseményt, történést a festészet nyelvén, ha az ember teljesen képben van a történelemben.

– Az alkotáson a hajófenék a tépett vitorlával a Trianon utáni Magyarországot jelképezi – hangsúlyozta Corvus-Kora Róbert. – A bárkáról az emberekkel együtt leszakadt részek Erdélyt, a Felvidéket, a Délvidéket és az Őrvidéket érzékeltetik.

Az arcokon láthatjuk a szomorúság, a bánat jeleit, az emberek fuldoklását. Az egymásért nyúló, de egymást el nem érő kezek a szakadást ábrázolják. A festmény líraian drámai vizuális hangulatot nyújt az igazságtalan politikai döntésről. Corvus-Kora Róbert hangsúlyozta, hogy a nemzeti gyűlölködés sehova nem vezetne. Trianon tragédiáján nem lehet változtatni, a legfőbb feladat ma már az összetartozás megteremtése. Mindez a legtöbb szomszédos nemzettel, országgal jó irányban halad. Az alkotó még nem mondott pontos időpontot, hogy mikor leplezik le a panorámafestményt, de nagy valószínűséggel a június 4-ei évforduló előtt.

Mivel a „Hajótörés” már Corvus-Kora Róbert nyolcadik panorámafestménye, érdemes felidézni az eddigieket is. Az elsőt, a „Honfoglaló magyarok”-at 1996-ban, majd az „István megkoronázása”-t a magyar millecentenáriumra, 2000-ben festette meg. Ezt követte az Ifjú Hunyadi Mátyás Budára érkezik című munkája, majd 2011-ben az első nemzetközi témájú mozaik panorámafestménye Holokauszt és a zsidó nép 4000 éves története címmel. Aztán 2013-ban az „Ókori görög kultúra”, 2015-ben az „Imperium Romanum”. 2017 húsvétján avatták a hetedik monumentális alkotását, a „Golgota”-t. A festmény jelenleg a békéscsabai, katolikus székesegyházban látható, míg az „István megkoronázása” szintén a megyeszékhelyen, az adóhivatal aulájában. A „Holokauszt” pedig Nagyváradon, a zsidó hitközség zsinagógájában tekinthető meg.

A körterem terve már elkészült

Corvus-Kora Róbert elmondta, a kilencedik panorámafestménye az Attila legendája, a tizedik A jövő generációnak címet viseli majd. Az elsőt várhatóan 2023–24-ben, a másodikat 2026–27-ben készíti el. Szeretné, hogy mire a tizedik mű elkészül, már a 110 méter kerületű, 35 méter átmérőjű, közel 1000 négyzetméter alapterületű körteremben helyezhesse el Lőkösházán, Gyulán vagy Békéscsabán. Novodomszki Pál építészmérnök elkészítette a tervet, a megvalósításhoz állami vagy egyéb támogatás szükséges.