A hódok fákat is kidöntöttek Gyomaendrődön

Kovács Péterné és családja tavaly ősszel észlelte először, hogy a Hantoskerti-holtág menti nyaralójuknál az egyik fűzfát elkezdte rágcsálni egy hód.

– Nagyjából egy hónap leforgása alatt történt. Először azt vettük észre, hogy szépen ceruzahegy formára körbe van rágva a körülbelül négyéves fűzfa törzse. Akkor még azt gondoltuk, menthető, de mire megvédtük volna a fát, a szomszédok, akik a környéken horgásztak, jelezték, hogy már be is dőlt a vízbe – fejtette ki Kovács Péterné. Hozzátette, az utcában több helyen is történt hasonló eset, és azon kívül, hogy kellemetlenül érte őket, hogy az árnyékolás céljából ültetett fa már nem töltheti be ebbéli funkcióját, más kár nem érte őket.

A Hantoskerti-holtág a város tulajdonában van, ezért az önkormányzat felhívást tett közzé, hogy aki hódok tevékenységét észleli a területen, készítsen fotót és a helyszíni adatokkal együtt továbbítsa a hivatal felé az információkat.

– Szakembereink nincsenek állandóan jelen a helyszínen, ezért az ottani ingatlantulajdonosok segítségét kértük nyomkövetés szempontjából, hiszen ők azok, akik leghamarabb észlelhetik a hódok tevékenységét. A beküldött adatok számbavételével pedig felmérhetjük, hogy esetleg hol van beavatkozásra szükség, ami ebben az esetben kizárólag a fák védelmét célozza meg, hiszen védett állatról van szó. Eddig a Hantoskerti-holtág mintegy 100-150 méteres szakaszán bukkantunk nyomokra – tudtuk meg Nagy Réka környezetvédelmi ügyintézőtől.

Juhász Erika gyulai származású, Szegeden végzett biológus, az ELTE doktorandusza 2016 óta foglalkozik a faj táplálkozási szokásaival, elterjedésével és társadalmi megítélésével az ország különböző területein. Itthon, a Körösök vidékén is végzett megfigyeléseket. Annak ellenére, hogy 2019 tavasza óta nem járt a területen, valószínűsíti, hogy ugyanazok az egyedek vannak jelen a holtágnál, amelyeknek a tevékenységét korábban is észlelték. A biológus azt mondja, a hód territoriális állat, ragaszkodik az általa elfoglalt élőhelyhez. Elképzelhető az is, hogy az itt élő család tavaly óta utódokkal bővült.

– A hódok életnyomaira általában a téli időszakban figyelnek fel a helyi lakosok. Nyáron bőséges a lágyszárú táplálékkínálat, ezért kevesebb a friss rágás, és a zöld növényzet miatt ezeket a rágásokat észrevenni is nehezebb. Most, hogy újra beköszöntött a tél, jobban nekiállnak a fadöntésnek. A család növekedésével pedig a hatás nagysága is növekedhet. A hód egy évben 1-3 utódot hoz világra, egy család jellemzően 3-6 egyedből áll – fejtette ki Juhász Erika.

A szakemberek szerint az állat arra törekszik, hogy módszeresen a vízbe döntse a fákat annak érdekében, hogy elérje azok vékony ágait. Ha azonban egy nagyobb méretű törzs rossz irányba dől, akkor az lakott területen könnyen okozhat problémát. Védett állatról van szó, ezért bántani nem szabad. A lakosok számára értékes vagy éppen épületek, járdák, villanyvezetékek közelében lévő fák dróthálóval való védelméről kell gondoskodni. Az első rágások időben történő észlelése kulcsfontosságú. A már megkezdett, de csak kismértékben befaragott törzseket nem kell okvetlenül kivágni. Ha a fa egészséges, nem korhadt, akkor életben maradhat, ellenállhat az időjárás viszontagságainak.

Egyes hiedelmekkel ellentétben a halakat nem riasztják el nagy körzetben, esetleg ha horgász közelében mozognak, az útjukba kerülő kopoltyúsokat terelhetik más irányba.

Csak a drótháló nyújthat védelmet

Juhász Erika elmondta, a hód télen főként a fásszárú növények vékony ágainak kérgével, háncsával táplálkozik, a nyári időszakban pedig lágyszárúakkal is. Tevékenysége a hullámtérben nem feltűnő a bőséges fásszárú táplálékkínálat miatt. Az állomány növekedésével azonban egyes példányok új élőhelyet kereshetnek maguknak, így akár városi környezetben is megjelenhetnek.

– Az első rágások megtalálása után érdemes gondoskodni a környező néhány száz méter hosszú szakaszon, a vízparttól akár 20 méter távolságra lévő fűzfák, nyárfák, gyümölcsfák és díszfák védelméről, egyedi körbekerítéséről. Ez erős anyagú, egy méter magas dróthalóval – műanyag háló erre nem alkalmas – valósítható meg, melynek okvetlenül le kell érnie a földig. Legjobb, ha a drótháló nem érintkezik közvetlenül a fatörzzsel, tehát oszlopok stabilizálják. A biológus azt tanácsolja, hogy amennyiben egy hód által befaragott fát kivágnak, annak ágrendszerét hagyják a helyszínen. Ugyanis a hód általi fadöntés elsődleges célja ezen ágak elérése. Eltávolításuk esetén az állat újabb fák kidöntésére kényszerül a táplálékszerzés érdekében.

Előzmény:

Hódok rágcsálnak a Körösök mentén