Fontosnak tartják a magyar nyelvű oktatást a határon túl

Solymosi Katalin a vajdasági, a magyar–szerb határtól pár kilométerre fekvő, szinte színtiszta magyar településről, Tóthfaluból érkezett. Bár a község csupán ötszáz lelket számlál, futballakadémiával rendelkezik, turisztikai központnak számít.

Elmondta, a gyerekek alsó tagozatban két-három órában tanulnak szerbül egy idegen nyelv mellett, felsőben még plusz egy idegen nyelvet oktatnak számukra. Úgy véli, a magyar szülők ragaszkodnak ahhoz, hogy magyar intézményekben taníttassák gyermeküket, erre még középiskolában is van mód, a felsőoktatásban viszont nem igazán.

Marosvásárhelyről utazott Csabára Karp Ágnes, az erdélyi nagyvárosban a lakosság nagyjából fele magyar, fele román. Fontosnak ítéli a magyar nyelvű oktatás megmaradását, vannak is kimondottan magyar intézmények. Romániában nemcsak általános és középiskolai szinten, hanem a felsőoktatásban is van mód magyarul tanulni, vigyáznak arra, hogy ezt a lehetőséget fenntartsák.

Kovács Péter a kárpátaljai Ungvárról érkezett a nyári akadémiára. Szintén lényegesnek ítéli a magyar nyelvű oktatást. Elmondta: a 125 ezer lelket számláló ukrajnai városban 8 százalék alá esett a magyarok aránya, a gyerekek zöme vegyes házasságból kerül ki. Érdekes azonban, hogy őket is inkább a magyar intézményekbe viszik a szüleik, főleg akkor, ha az anyuka magyar.

– Egyelőre elérhető a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján minden szinten – folytatta a szakember, hozzátéve, eléggé feszült a helyzet, bíznak azonban abban, hogy a változások és az ígéretek szerint valóban megmarad a szabad nyelvhasználathoz való joga a magyaroknak Ukrajnában.

Hasonló problémákkal küzdenek

Solymosi Katalin, Karp Ágnes és Kovács Péter is rendkívül színvonalasnak értékelte a nyári akadémiát, fontosnak tartották, hogy azon részt vegyenek, hiszen a szakmai fórumon a más-más területekről érkező kollégákkal tapasztalatokat cserélhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Úgy vélik, hogy bár a határok elválasztják őket, egy vérből valók, hasonló problémákkal küzdenek, a kisebbségi lét nem könnyű. Az előadásokon és a tanácskozásokon újdonságokkal és eddig nem látott, hallott módszertani fogásokkal ismerkedhettek meg. Tehát szakmailag felkészültebben és lelkileg is feltöltődve kezdhetik meg hamarosan a következő tanévet.

Kirándulásokon is részt vehettek

A nyári akadémiát egy úgynevezett EFOP-os projekt keretében szervezték meg. Dukai Ágnes, a projekt koordinátora elmondta: azzal, hogy a külhoni magyar ajkú pedagógusok részt vettek a rendezvényen, egyben egy akkreditált továbbképzést is elvégeztek. Amikor összeállították a szakembereknek szóló programot, hangsúlyt helyeztek arra, hogy kulturális, szabadidős lehetőségeket szintén biztosítsanak nekik, történelmi szempontból is fontos anyaországi helyszínekre juttassák el őket. Így látogattak el a pedagógusok a fővárosba, a Parlament épületébe, a Dunakanyarba, Ópusztaszerre és Szegedre, valamint a történelmi Magyarország közepére, Szarvasra.