Ismét megelevenedik a gyulai vár ostroma a hétvégén

– Nagyon fontosnak tartjuk a gyulai végvári hősök emlékének és küzdelmének megörökítését és éltetését – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő. – Az önkormányzat igyekszik minden eszközt megragadni, hogy a történelem által méltatlanul megítélt várvédők tiszteletét méltóképpen ápolják és megjelenítsék. Az esemény alatt hagyományőrzők jelennek meg a várkertben, és egyebek mellett bemutatják a vár 1566-os ostromát és 1695-ös visszavételét. Felhívta a figyelmet arra, hogy szombaton 17 órakor a Rondellánál bemutatják Ujkéry Csaba az ostromról készült regényét, a Sólyom a viharban című könyvet. A programon a szerző is jelen lesz.

Katona Katalin, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. rendezvényszervezésért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte, török kori időutazásra hívják az érdeklődőket, aminek részeként több mint kétszáz hagyományőrző és több ezer látogató érkezik a városba. Szólt arról, hogy pénteken este a történelmi belvárosban látványos felvonulás lesz. Esténként a látogatók dönthetnek: a hazai könnyűzenei élet kiválóságait hallgatják a vár egyik oldalán, vagy a hagyományőrzőkkel találkozhatnak az erőd túlsó felén.

A most új helyre, a várral szembe kerülő színpadon pénteken Nagy Feró és a Beatrice zenekar, szombaton Hevesi Tamás és barátai, vasárnap a Magna Cum Laude kiválóságai adnak koncertet. A megszokottak mellett lesznek új elemek is a programban: ilyen a Középkori Kaszinó reneszánsz társas-szerencse játékokkal szombaton és vasárnap, illetve a Gyulai Boszorkányverseny, ahol négy versenyszámban mérik össze „tudásukat” az indulók. Számos családi és gyermekprogram teszi teljessé a hétvégét. A Boka színház előadásában látható lesz a Toldi. A Gyulára látogatók pedig a város több pontján találkozhatnak majd a hagyományőrzőkkel.

Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője elmondta, a rendezvény helyszíneinek elnevezései, a huszárvár, a nyugati palánk, a nyugati földbástyák, a vizesárok, az északi földbástyák a 16. századi erődítmény részeiről kapták a nevüket.

– Ezzel az egyik legfontosabb célunk, hogy a látogatók számára is egyértelművé váljon, hogy nem csak a ma is látható gótikus várkastély jelentette az erődítményt, hanem a palánkrendszerrel, földbástyákkal megerősített komplex védelmi rendszer, ami Gyulát a korabeli Magyarország három fő vára közé emelte – tette hozzá a szakember.

A szakember szólt arról, hogy az említett helyszíneket a néhány évvel ezelőtti régészeti feltárások során dokumentálták. A vár közelében felállított palánkimitáció – ahol egyébként a sajtótájékoztatót is tartották – valóban pontosan megegyezik például a hellyel, ahol egy 10 méter széles földsánc, palánk helyezkedett el. 1566 júliusának utolsó napjaiban ott zajlott a legádázabb küzdelem.