Nem vámoltatta le a Svájcból behozott autókat, sok embert átvert a csaló

Jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, 35 rendbeli egyéb csalás és 38 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat a Gyulai Járási Ügyészség egy többszörösen büntetett előéletű, különös visszaesőnek minősülő 41 éves keceli, de Ausztriában élő férfi ellen, aki országszerte számos sértettet károsított meg azáltal, hogy gépjárművek vámügyintézését ígérte, de azt nem teljesítette. A férfi cselekményével egyúttal a magyar állam költségvetését is megkárosította – ismertette közleményében a Békés Vármegyei Főügyészség.

Részletezték, hogy a férfi 2017 szeptembere és 2019 szeptembere között 39 svájci honosságú gépjármű Magyarországra történő behozatalában való közreműködésre, a járművek vámügyintézésének elintézésére vállalkozott, azonban a valóságban a vámügyintézés nem állt szándékában, e tekintetben a sértetteket tévedésbe ejtette, szándéka pedig kizárólag a sértettek által a járművek vámkezeltetése érdekében átadásra kerülő pénzösszeg megszerzése volt. A férfi a sértettek tévedésben tartása, így azon valótlan látszat fenntartása érdekében, hogy a gépjárművek vámkezeltetése megtörtént, a vám megfizetését igazoló hamis német nyelvű nyugtákat adott át megbízói, azaz a sértettek, illetve képviselőik részére. A sértettek, illetve meghatalmazottjaik – akik nem tudtak arról, hogy a német vámokmány hamis – ezt követően a járművek szabadforgalomba bocsátásának igazolására a hamis vámokmányokat benyújtották a területileg illetékes állami adóhatóság felé, regisztrációs adóeljárás lefolytatása érdekében.

Tekintettel arra, hogy a járművek Svájcból Magyarországra való behozatala során a vámügyintézés ténylegesen nem történt meg, az azok importját terhelő vám, illetve általános forgalmi adó befizetése a központi költségvetés felé nem történte meg. A férfi ennek értelmében – tudva arról, hogy a megtévesztett sértettek a vám- és adófizetési kötelezettséget nem fogják teljesíteni – 2017 szeptembere és 2019 szeptembere között az állami költségvetés sérelmére összesen 23 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Továbbá azáltal, hogy a sértettektől a vámkezelésre pénzt kért, de azt nem teljesítette, rendszeres haszonszerzésre törekedett és a részükre egyenként 45 ezer forint és 650 ezer forint közötti kárt okozott, amely nem térült meg.

A járási ügyészség a terhelt beismerése esetére indítványozta, hogy a bíróság a férfit halmazati büntetésül végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélje; valamint állapítsa meg, hogy a kiszabott szabadságvesztésből a törvény erejénél fogva – előéletére figyelemmel – feltételes szabadságra nem bocsátható, és tiltsa el a közügyek gyakorlásától. Indítványozták azt is, hogy a bíróság a sértettek polgári jogi igényének részben adjon helyt, és kötelezze a terheltet az okozott kár megtérítésére. Ismertették: a sértettek egy része nem érvényesített polgári jogi igényt, nem kérte kárának megtérítését, a részükre okozott kár – összesen mintegy 6 millió 500 ezer forint – erejéig az ügyészség vagyonelkobzás elrendelését kezdeményezte.