Megadták az adataikat, rengeteg pénzzel károsították meg őket

Az egyik leggyakoribb és továbbra mindig hatásos módszer az, amikor egy termék vélt internetes eladása után az eladó egy linket kap az ismeretlen elkövetőtől. A link általában valamelyik szállítócég internetes felületéhez hasonló oldalra viszi a használót, ahol azt kérik az eladótól, hogy adja meg a banki adatait. A napokban bejelentett esetek közül ezzel a módszerrel az egyik sértettől 250 ezer forintot, a másiktól több mint 300 ezret utaltak át különböző számlákra, míg a harmadik károsult több mint 20 millió forintot veszített el. 

Nagyon fontos tudni, ahhoz, hogy eladóként az áru vételárát megkapják, elegendő a számlaszámukat megadni, hiszen a vételár utalásához csak ez szükséges. A belépési kódokat, bankkártyaszámokat, -kódokat megosztani senkivel nem kell, és nem is szabad! – figyelmeztettek a rendőrségen. 

Ha vásárolnak az interneten, bankkártyájuk adatainak megadásakor nagyon figyeljenek arra, hogy csak ellenőrzött fizetőoldalakra írják be azokat, és csak akkor, ha saját maguk indítják a tranzakciót. Szükség esetén tájékozódjanak a vevő által megadott futárszolgálat internetes oldalán, ügyfélszolgálati telefonszámán, hogy mi az ügyintézés és a fizetés menete. A kapott e-mailt is olvassák végig! Legyen gyanús, ha az írásban hibák vannak, a nyelvezete szokatlan, vagy a szövegben idegen karaktereket látnak. A legbiztonságosabb az, ha a webbank felületét nem egy kapott linken keresztül nyitják meg, hanem az interneten felelhető, szokásos elérési úton – tanácsolták a rendőrségen.

Egy másik csalási módszer áldozata lett egy Békés vármegyei nő és egy férfi is. Egy magát banki alkalmazottnak kiadó idegen hívta fel őket, és arra hivatkozva, hogy a számlájukon visszaélés történt, kérte, hogy a telefonjaikra érkezett kódot diktálják be neki. Amikor ezt megtették, egyiküktől 220 ezret, a másiktól pedig 280 ezret utaltak át különböző számlaszámokra. 

Egy másik nőt szintén azzal keresett meg egy magát banki alkalmazottnak mondó ismeretlen, hogy gyanús pénzmozgást látnak a számláján. A pénze biztonsága érdekében kérte, hogy a nő telepítse az Anydesk nevű alkalmazást a gépére. Ő ezt megtette, és közel másfél millió forintja bánta. A rendőrség kéri tehát, hogy soha ne telepítsenek telefonjaikra, számítógépeikre olyan alkalmazást, amit nem ismernek vagy nem tudnak ellenőrizni. Fontos az is, hogy a pénzintézetek soha nem kérik, hogy bármilyen alkalmazást telepítsenek az eszközeikre.

Az egyre terjedő internetes csalások ellen számos szervezet, köztük a rendőrség is igyekszik minél hatékonyabban fellépni. A KiberPajzs egy olyan kezdeményezés, amely összefogja ezt a törekvést, és bárki számára könnyen elérhető módon, egy internetes oldalon jeleníti meg azokat a tudnivalókat, amelyek segítségével nagyobb esély van elkerülni az áldozattá válást.