2019.04.11. 15:30
Húsz évre ítélték a nagymamagyilkost
Húsz év szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a Gyulai Törvényszék azt a most 37 éves nőt, aki nagyjából másfél éve Sarkadkeresztúron megölte nagymamáját. Legalább hét alkalommal sújtott le egy baltával – közben cigarettázgatott is –, majd a holttestet a sárga kukába tette.
A vádhatóság szerint 2017. november 9-én kereste fel a sarkadkeresztúri Jókai utcában élő nagymamáját a most 37 éves tiszakécskei nő, M. M., hogy kölcsönt kérjen tőle. Estétől hajnalig vitáztak, majd a vádlott 10-én reggel magához vett a szerszámosból egy baltát, amivel kétszer lesújtott a nagymamájára, aki akkor neki háttal állt a konyhában. Aztán – miközben vagy negyed órán keresztül hallgatta a sértett hörgését a másik szobából – elszívott több cigarettát, majd ismét legalább öt alkalommal lecsapott a baltával, mindezek következtében a sértett életét vesztette.
Ezt követően levette a nagymamájáról a nyakláncát és a fülbevalóit, illetve további ékszereket vett magához a lakásból. A holttestet a sárga kukába tette, amit a melléképület mellé húzott. Utána takarított, néhány dolgot elégetett a kályhában. Az ékszerek mellett egyéb dolgokat is összepakolt több mint 300 ezer forint értékben, azonban, mielőtt távozott volna, betoppant a szomszéd, majd megérkeztek a rokonok is. Nem tudott ésszerű magyarázatot adni arra, hogy hol van a nagymama, ezért a hozzátartozók értesítették a rendőrséget.
A Gyulai Törvényszék 20 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte M. M.-t. Az ítélet indokolásakor dr. Mázor Róbert bíró elmondta: az nem állapítható meg, hogy előre kitervelten követte el a gyilkosságot a vádlott, az viszont igen, hogy különös kegyetlenséggel végzett a nagymamájával. Mivel levette a sértettről az ékszereket, az emberölés mellett kifosztás miatt is bűnösnek találták. Az ítélet nem jogerős – a vádlott enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést –, ezért az ügy végére a Szegedi Ítélőtáblán tesznek pontot.
Megbánta tettét
– Mélységesen megbántam, amit tettem – mondta sírással, könnyeivel küzdve M. M., hozzáfűzve: zilált, kétségbeesett volt, sérelmeket hordozott magában, a nagymama csúnya dolgokat vágott a fejéhez. Hangsúlyozta: nem tervelte ki előre a gyilkosságot, keresztyén ember ilyet nem tesz. Bár a nyomozás során nem mondta, mert szégyellte, most azt állította, hogy leitta magát, töményt fogyasztott. Miután lesújtott a baltával, elszívott hat-hét szál cigarettát. A hörgést hallva úgy ítélte meg, hogy a nagymamája menthetetlen, ezért úgy döntött, hogy – ahogy fogalmazott – kegyelemből újra és újra lesújt, megkíméli őt a további szenvedésektől. Az nem jutott eszébe, hogy akár orvost, segítséget is hívhatna hozzá. A gyilkosság után imádkozott, és beadványában arról írt: meg kell tanulnia a bocsánatkérés művészetét. Nem tudta megmondani, hogy miért pakolta el az ékszereket, de tagadta, hogy azért, hogy azokat eladva pénzhez jusson.
Előzmények:
