A hagyományos parasztsonka igazi sóval, füsttel érik ízletessé

Knyihár Mihály békéscsabai hentes családi gazdaságban állítja elő a húskészítményeket.

– Nálunk Lóci, a négyéves kis unokánk már tesztelte a húsvéti vastagkolbászokat és sonkákat. Olyan jóízűen falatozott belőlük, hogy ez is meggyőzött, bátran állhatunk ki a vásárlók elé – mondta mosolyogva a nagyapa. Hozzátette: felesége, lánya és fia is oszlopos tagja a vállalkozásnak. A támaszsonka az igazi, addig ér a földtől, hogy rákönyökölhet a vásárló, és legalább 13-15 kilót nyom.

Knyihár Mihály hangsúlyozta, a hagyományos, egész parasztsonkákat még októberben, novemberben sózták be, a darabolt, kötözött és szívsonkát novemberben, decemberben. Az előbbiek a múlt év végén, utóbbiak februárban kerültek füstre.

– A parasztsonka a hathetes érlelés során 35-40 százalékot is veszít a súlyából, a só kiveszi a vizet – ecsetelte Knyihár Mihály.

– Ha kisebb darabokra vágjuk, és úgy sózzuk be, akkor kevesebb idő is elég az érleléshez. Az árakban nagy eltérés nincs a hagyományos termékek között. Ugyanakkor a gyorspácolt, vákuumozott sonkák jóval olcsóbbak. Nincs azzal baj, hogy ilyen termékek is jelen vannak a piacon, de a vevő annyit várjon el ezektől, amennyivel olcsóbbak a hagyományos eljárással készült sonkáknál. A gyorspácot befecskendezik a húsba, és a vákuumfólia tartósít. Tehát, ha kinyitjuk a csomagolást, vizes lesz a hús, és pár napon belül el kell fogyasztani, másként megromlik.

A parasztsonkát előnyben részesítők szerint a sonkalében megfőzött tojás és kolbász is sokkal finomabb. Akik a sonkát nem tudják megfizetni, azok füstölt csülköt visznek. Megfőzve ugyanolyan finom, csak csontosabb és kisebb.

Ottlakán György gyulai hentes elmondta, hiába kevesebb a hús a füstölt lapockán, mint a sonkán, a vásárlók a pénztárcájuk alapján döntenek, tehát többen viszik az olcsóbbat.

– Míg mi a házi sonkánál a sózással elvesszük a vizet, addig a gyorspácolású termékeknél hozzáadják. Emiatt többet is nyom az áru, nem véletlen, hogy a húsvéti sonkák között kilónként akár ezer forintos különbség is lehet – hangsúlyozta Ottlakán György.

– A minőségre odafigyelünk, a vásárlót meg kell tisztelni, becsülni. Rossz árut csak egyszer lehet eladni, az igazi hentesek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a legjobbat adják a vevőknek.

A hazai zöld primőr küzd a külföldivel

Gulyás Tamás, a békéscsabai Mezőker Kft. zöldség- és gyümölcsosztályának vezetője kiemelte, a húsvéti zöldségek már hazai fóliás termékek. A fogyasztói ár ugyanakkor 10–15 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Legyen szó újhagymáról, piros retekről, zöldpaprikáról és uborkáról. Díszítőelemként főként a fejes salátát használják a háziasszonyok a húsvéti tálon, egy-egy levélnél eltekinthetünk az áremelkedéstől. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a hazai és immáron Békés megyei primőrökből az ellátás folyamatos, és az is marad a következő hetekben.

Gulyás Tamás kitért arra, a hazai primőrök mellett még ott vannak az áruházak polcain az importáruk a paradicsomtól a paprikáig.

– Egyelőre olcsóbbak, mint a hazai primőrök, állást foglalniuk pedig a vásárlóknak kell az ízlésük és a pénztárcájuk alapján. Az biztos, ahogy megyünk előre az időben, annál olcsóbbak lesznek a portékák. Még mindig kelendő a narancs, a mandarin, a banán, szóval az alma és a körte nem vette át a vezető szerepet.