A gyümölcsök királya szép lassan elköszön Békésből

Hazánk dinnyenagyhatalom, ezen belül Békésben a legnagyobb a termesztési terület, csak Szabolcs-Szatmár vetekszik vele. Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke hangsúlyozta, idén is kampányoltak a hazai dinnye fogyasztása mellett, segítették a termelőket, és mindez hasznosnak bizonyult.

– Az időjárás nem kedvezett a termelőknek, ugyanakkor keményen dacoltak minden külső körülménnyel, hogy a vásárlók kiváló helyi áruhoz jussanak – emelte ki az elnök. – A dinnye az előállítását tekintve zöldség, de a fogyasztásnál már a gyümölcs kategóriába tartozik. Mégpedig a gyümölcsök királya, és ezt az idei nyáron is bizonyította.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke kiemelte, az előző évekkel ellentétben a belföldi árak az értékesítésnél kedvezően alakultak. Nem volt annyi spanyol, olasz dinnye a multik üzleteiben júliusban és augusztusban, mint korábban. Sőt, egyes áruházláncok egy idő után csak hazai, ezen belül Békés megyei dinnyét vásároltak fel és kínáltak.

– Az érzékenyebb fajtákat termelők a szélsőséges időjárás miatt rosszabbul jártak, a kevésbé érzékeny fajtákat nevelőknek jobban kedvezett a 2020-as esztendő – emelte ki Göcző Mátyás. – Békésben javarészt véget ért a görögdinnyeszezon, de ez nem azt jelenti, hogy eltűnik a piacokról, az üzletekből a gyümölcs. Csak a mennyisége kisebb. Mivel azonban hagyományosan nálunk kezdődött a görögdinnye szezonja, a többi hazai térségben ez még javában tart, és szállítanak Békésbe is.

Mochnács György 44 éve termeszt dinnyét Békéscsabán. Elmondta, megilletődöttek voltak és egy kicsit megijedtek a dinnye nevelésének, fejlődésének időszakában. Az időjárás ugyanis megviselte a növényt, ezáltal nem sok jó nézett ki a szezonból.

– Szép lassan aztán kiegyenesedett minden – ecsetelte Mochnács György. – Persze, ehhez kellett a termelők lényegében 24 órás jelenléte a dinnyeföldjükön. A növény mutatta a héján lévő viaszréteg elhalványulásából is, hogy beérett, szedni kell. Mégpedig azonnal, a nagy déli, délutáni forróság előtt, hogy ne főjön meg belül a gyümölcs. Ebben az esetben ugyanis két-három napot sem bír ki úgy, hogy a minősége megmaradjon.

Mochnács György kiemelte, a békéscsabai piacon értékesítette portékáját, és abban semmi változás nem történt, hogy visszatérő vásárlói voltak: – Ha friss, zamatos, édes, egyenletes hússzerkezetű gyümölcsöt kínálsz, a vevő nem elsősorban az árat nézi – kilónkénti 10–30 forintos eltérésnél nincs is nagyobb –, hanem a minőséget. – Amennyiben a vevő elégedett a termékkel, akkor visszatér, de ha csak egyszer is csalódott, mástól vásárol.

Külföldön is vették, keresték a megyei portékát

Dr. Kulcsár László kitért arra, a gazdák szakmai tudása, a talajadottság, a kedvező klíma is hozzájárult, hogy kiváló minőségű dinnyéhez juthatott hozzá, és vásárolhat az idény hajrájában is a lakosság. Az évi átlagfogyasztás 12–13 kiló körül alakul, ezt kellene feljebb tornázni. Az elnök hozzátette, sokan a kisebb, hűtőben jobban elférő dinnyét vették. Mivel naponta friss árut hoztak a termelők, és kelendő volt portékájuk, a nagyobb, félbe vagy negyedére vágott, szépen csomagolt gyümölcsök iránt egyaránt élénk kereslet mutatkozott.

Dr. Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítói Osztályának vezetője hírportálunknak elmondta, a hazai dinnye továbbra is keresett külföldön. A fő exportpiacok közé tartozott ebben az esztendőben is Csehország, Szlovákia, Lengyelország, hasonlóan a skandináv és a balti államokhoz. Idén a tavalyinál mintegy 500 hektárral kisebb területen, 3500 hektáron termett dinnye hazánkban. Ez főként azért alakult így, mert a múlt évben az augusztus és a szeptember eleje már nem kedvezett a vásárlásnak.