Húsz éve nem volt ennyire kevés szilva, sok szüret maradt el Békésben

Az elmúlt két évtized legalacsonyabb szilvatermése várható hazánkban a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya, illetve az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésével készült elemzés szerint.

A Békés megyei szilvások is hasonló helyzetről számoltak be, Sarkadkeresztúr környékén például van olyan kert, ahol az egyik fajtából termett, míg a másikon már egyáltalán nincs termés. Sőt, a megyei ültetvények egy részén lényegében nem termett szilva, ezért vannak helyek, ahol a gazdák idénre meg sem szervezték a szedést.

A csorvási Hunapfel Mezőgazdasági Kft. a Dél-Alföld régió egyik legnagyobb gyümölcstermesztő üzeme. Pusztai József, a társaság ügyvezetője a gyenge termésről elmondta, tavasszal sokszor volt éjszakai fagy, és többször érték jelentős fagykárok a gyümölcsösöket. Mindezek mellett a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás is rontott a helyzeten, ami aztán a gyenge idei terméshez vezetett.

Beszámolója szerint a csorvási üzemben az országos átlagnál egy kicsivel jobb a helyzet, mert az ültetvényükön nem voltak annyira szélsőséges hidegek, mint azt tapasztalták más régiókban. Ennek ellenére csak a szokásos mennyiség mintegy harmadára számít az ügyvezető. Elmondta, a társaságnál most indult a szilva szüretelése: egy termőre forduló ültetvény első gyümölcseit szedik, egy régebbi – közel húszéves – ültetvény szüretelése pedig jövő hétfőtől kezdődik. Pusztai József elárulta, a leszedett termés jellemzően exportra megy: jelenleg úgy látszik, az idei szilvát Németország és a Baltikum vásárolja meg.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet tájékoztatása szerint a hazai szilvatermés körülbelül 75-80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalékát pedig exportálják. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőttexportunk, míg 2015-ben 250 tonnát exportáltunk, 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonnát.

A felhasználási irányt tekintve: a termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), bő fele pedig hazai vagy külföldi piacra. A hazai friss szilva fogyasztása alacsony, nagyságrendileg 1,3 kilogramm fejenként, de emellett jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában. A feldolgozóipar érdemben még nem dolgozik a szilvával, a frisspiaci szilva termelői ára jelenleg meglehetősen magas szinten, a kilónkénti nettó 200-250 forintos tartományban mozog.

Egy kilogrammnyit eszünk évente

Magyarország piaci részesedése a szilvából az Európai Unióban 4-5 százalék, amivel nem lehet piacmeghatározó. Európa legnagyobb (EU-n kívüli) szilvatermelője Szerbia, átlagosan 400-500 ezer tonna szilvát állít elő évente, amivel képes egyes években jelentős túlkínálatot és nyomott árakat előidézni – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.

Hozzátették, Magyarországon az EU-csatlakozás környékén 5,3 ezer hektáron termesztettek szilvát, ami az azt követő tíz évben folyamatosan emelkedett, és 2015-re már megközelítette a 8 ezer hektárt. A bővülés oka a mérsékeltebb tőke- és az alacsonyabb munkaerőigény. Az utóbbi négy évben azonban a termőterület meredek zuhanásnak indult, jelenleg 6,4 ezer hektáron termesztenek szilvát. Jó évjáratokban 70-80 ezer tonna szilvát takarítanak be hazánkban, míg a legrosszabb években 50 ezer tonna körül alakul a szilvatermés. A sokéves átlagtermés 65 ezer tonna körüli.