a háziasítás eredménye

2021.06.13. 11:00

Kiderült, hogy az agy mérete és az agresszió összefügg

A szakértők azt kutatták, hogy a marhák esetében hatással van-e a tenyésztés az állatok agyára.

Fotós: JuanJo Martin

Minél agresszívabb és minél kevésbé kezes egy házi szarvasmarha, annál nagyobb az agya – állapították meg a Zürichi Egyetem kutatói, miután hetvenegy fajta agyát megmérték. Eszerint a bikaviadalokon szereplő marhák agya a legnagyobb.

A szakértők azt kutatták, hatással van-e a tenyésztés az állatok agyára. Összesen 317 állat agyának méreteit elemezték. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban bemutatott eredményeik szerint az agy mérete közvetlenül összefügg az emberrel való kapcsolat intenzitásával és az állat agresszivitásával. A bikaviadalokon szereplő marhák például nem lépnek kapcsolatba emberrel addig a napig, amelyen belépnek az arénába.

Az evolúcióbiológus Ana Balcarcel vezette kutatócsoport összehasonlította a szarvasmarhafajták agyát a 400 éve kihalt őstulok (Bos primigenius) agyával. Az őstulkot a ma élő szarvasmarhafajták elődjeként tartják számon. Ennek az állatnak a házasítása már 10 ezer éve megkezdődött a Közel-Keleten.

Tizenhárom kifejlett őstulok fosszilizálódott koponyája alapján arra jutottak, hogy a házi szarvasmarhák agya átlagosan negyedével kisebb. Fajták szerinti lebontásban a bikaviadalokon használt fajták agya vad elődjükéhez képest 14 százalékkal kisebb, a tejet adó fajoké 31 százalékkal, míg az úgynevezett húshasznú fajtáké 25 százalékkal.

Sok háziállat, például a sertések, juhok és kutyák kisebb aggyal rendelkeznek, mint vadon élő elődeik. A háziasítás során egyes képességeik elveszítették jelentőségüket, emiatt zsugorodott agyuk térfogata.

Az általános szakmai vélemény szerint az agy zsugorodása legerőteljesebben a limbikus rendszert érinti, amely az agresszió és a félelem feldolgozásáért felel – mondta Balcarcel. A zürichi tudósok eredményei is alátámasztják ezt az elméletet.

A kutatócsoport mágnesesrezonancia-tomográffal vagy autopsziával fogja részletesen megvizsgálni, mely agyi régiókat érinti elsősorban a zsugorodás. „Az agy még mindig hatalmas rejtély” – mondta Barcarcel. Hozzátette: ha sikerülne bizonyos régiókhoz viselkedési módokat kötni, az érdekes lehet más emlősök agyának megértése szempontjából is.

Borítókép: Arturo Macias mexikói viador küzd a bikával a madridi Las Ventas arénában tartott bikaviadalon 2019. szeptember 8-án.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában