2019.04.09. 13:45
Csapatépítésen jártak a segítő kutyák
Matek- és magyarórán is segítenek a Dogland Segítő Kutya Alapítvány négylábú munkatársai. Az állatok kikapcsolódás gyanánt pedig nagyokat sétálnak, úsznak vagy éppen frizbiznek, hiszen annak érdekében, hogy jól végezzék munkájukat és ne égjenek ki idejekorán, nekik is szükségük van rekreációra. Annál is inkább, mert egyre több dolguk van, ugyanis a bölcsődék, óvodák és iskolák mellett idén már nyugdíjasotthonokba is hívták őket, valamint pszichológus bevonásával csapatépítő tréningeken is bevethetők.
Pálfi Péter, a Dogland Segítő Kutya Alapítvány elnöke elmondta, jelenleg 14 terápiás és terápiás tanuló kutyával dolgoznak, köztük van golden retriever, uszkár, border collie, amerikai staffordshire terrier, husky, de még tacskó is. A legidősebb négylábú 6 és fél éves.
Az alapítványt 2015-ben hozták létre azzal a céllal, hogy Békés megyében megismertessék a terápiás kutyák által nyújtott lehetőségeket. Minden kutyájukat saját maguk vizsgáztatták le. Az alapítvány 2015-ös megalakításánál már tervben volt, hogy csapatépítő tréningeket is tartanak majd.
– Ehhez viszont coachra vagy pszichológusra van szükség, ám nekünk egyik sem volt, pedig a kutyáink már készen álltak a feladatra. Nemrég jelentkezett a kutyaiskolánkba egy pszichológus hölgy, Sándor Tímea, akinek a segítségével most már ezen a vonalon is elindulhattunk – fejtette ki Pálfi Péter.
Hozzátette, a megye óvodáiból, iskoláiból, sérültekkel foglalkozó intézményeitől rengeteg megkeresésük van. A közelmúltban pedig egy csorvási nyugdíjasotthon kérte fel az alapítványt.
Van, ahol csak bemutatóórát tartanak érdekesség, élményszerzés szempontjából, de azokon a helyeken, ahol fejlesztésre van szükség akár ép vagy sérült gyermek-, illetve felnőttcsoportban, ott hosszútávra szól az együttműködés, és minimum heti egy alkalommal tartanak foglalkozást.
– A legnagyobb hatást ott érjük el, ahol a legkevésbé számítunk rá, de persze a csoport összetételétől is függ, hogy milyen területeket tudunk megcélozni. Például az evangélikus iskola elsőseinél matematika- és magyarórára járunk be, de a számolás és a betűvetés elsajátítása mellett olyan dolgok, mint a türelem, a szabálykövetés, a kudarctűrés, a koncentráció és az egymásra figyelés is sokkal jobban fejlődik, mint amire számítottunk.
Van olyan autista kislány is, másik intézményben, aki első alkalommal visítozott a kutya láttán, majd mostanra, csaknem 7 hónap múlva, simogatja az állatot, megérti az ebbel való közös feladatokat, és teljesen jól elvan – árulta el Pálfi Péter.
Megtudtuk, nem csak a páciensek száma növekszik, ugyanis az egyik vizsgázott uszkárjuknak nyolc utódja született nemrég, amelyekből többet a tervek szerint a kezdetektől fogva terápiás kutyának nevelnek.
Emellett az egyesület nyáron gyermektáborokat is szervez, valamint terveik között van egy, az alapítvány saját terápiás kutyáiról szóló mesekönyv elkészítése, amelyet a megyeszékhely oktatási intézményeibe szeretnének térítésmentesen eljuttatni.
A kutyás szemléletet is formálják
Pálfi Péter elmondta, az alapítvány minden egyes tagjának van munkahelye, a kutyaterápiás foglalkozásokat szabad idejükben tartják. Számukra az a legfontosabb, hogy a gyerekekkel megértessék, megszerettessék a természet közelségének jelentőségét, valamint azt, hogy a kutya az ember legjobb barátja.
– Ezt nagyon sok gyermek nem tudja megélni, mivel bérházban lakik vagy a szülők nem szeretnének vagy nem tudnak kutyát tartani. Mindemellett azon is dolgozunk, hogy a hazai felelős kutyatartás szemléletmódján alakítani tudjunk, amely sajnos a nyugati országokhoz képest még gyerekcipőben jár – hangsúlyozta Pálfi Péter.
Hozzátette, egy terápiás kutya kiképzése, fenntartása rengeteg költséggel jár. Csak a vizsgáztatás majd’ 100 ezer forintba is kerülhet. Mindezek mellett az ebeket rendszeres, törvény által előírt egészségügyi szűréseknek kell alávetni, hogy a velük érintkező gyerekek, felnőttek biztosítva legyenek a fertőzéssekkel szemben.
