Nyárzárás

Strandlepedő, naptej, bikini, napszemüveg – ezek biztosan bekerülnek a táskába augusztusban egy jó fürdőzés előtt. Na de hogy mutat a víz mellett az orrspray, a szemcsepp és a két csomag százas zsepi? Amíg mások a nyár végét siratják, kihasználva a nap utolsó sugarait, addig a parlagfű-allergiások augusztustól már számoljak a napokat októberig. Imádom a nyarat, még a sokszor elviselhetetlen hőség ellenére is. De hiába a tűző nap, az évszak második fele emiatt nem túl felhőtlen nekem. Egyik napról a másikra kerülnek elő a már fent sorolt eszközök, melyektől a tünetek enyhülését, a szezon elviselhetőbbé válását várom.

Ráadásul vagyok annyira naiv, hogy ha július közepén még kapok levegőt, nem kapar a torkom vagy nem folyik ki a létező összes könnycsepp a szememből, akkor megfordul a fejemben: lehet, hogy idén lefújták a parlagfűszezont?! Esetleg, amilyen hirtelenséggel kialakult az allergia, olyan hirtelen fogom éppen idén kinőni! Aztán persze ezek a remények szertefoszlanak, amikor július végén először kérdezem magamtól: nyár van, miként fordulhatott elő, hogy megfáztam? Nátha ez bizony, csak szénanátha.

Így hát, alföldi lányként kénytelen vagyok a pihenést júniusra és júliusra időzíteni, hisz augusztustól nem strandra, maximum a patikába vehetek bérletet. Vagy a Seychelle-szigetekre. A megérzéseim azt súgják, hogy ott nem csak erről a parlagfű-nyavalyáról tudnék megfeledkezni...