Évszázadokig Gyulának hitték Gerlát

A tanácskozás apropóját az szolgáltatta, hogy néhány éve Dusnoki-Draskovich József történész egy tanulmányában úgy fogalmazott, a településről szóló eddigi első írásos emléknek tartott forrás, I. Károly 1313-as oklevelei — amelyekben Gyulamonostoráról tesznek említést — nem a mai fürdővárosról, hanem Gerláról szólnak.

Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltár igazgatója lapunknak elmondta, a több szaktekintély, régészek, történészek részt vételével megtartott tanácskozás bizonyította, hogy a két dokumentum valóban nem a mai Gyulához, hanem Gerlához kötődik.

Fény derült arra is, hogy az első megmaradt forrás 1332-re datálódik, amely egy fejlett településről árulkodik, vagyis biztos, hogy voltak korábban is dokumentumok, ám azok nincsenek meg.

Erdész Ádám a tanácskozás komoly eredményének nevezte, hogy a megjelentek sokszínű képet kaphattak Gyula 14-15. századi gyors fejlődéséről, a régészeti és a történeti megközelítésekről. A pénteki előadássorozatot, az értekezéseket egyébként majd egy kötetben is olvashatják az érdeklődők.