Bajnokok sora született a csabai edzőlegenda, Botyánszki András kezei alatt – Videóval

A békéscsabai Botyánszki András ,,Bandi bácsi” 1970-től végez nevelőedzői tevékenységet. Az öt évtizedes pályafutás alatt korosztályos válogatottak, illetve felnőtt korukra a nemzeti bajnokság felsőbb osztályaiban játszó játékosok egész sora nevelkedett a keze alatt.

Bátori Attila

Fotó: Für Henrik

– Hogyan ismerkedett meg az asztalitenisszel?

– Mint sok gyerek, én is focista akartam lenni, de egy sportorvosi vizsgálat miatt 10 évesen le kellett mondanom erről. Ekkor kezdtem el komolyabban foglalkozni az asztalitenisszel. Kezdetben csak haverokkal és ismerősökkel jártunk le ütögetni a kultúrotthonba vagy oda, ahol éppen volt asztal. Nem volt edzőnk, mindent saját magunktól tanultunk meg. Figyeltünk és ellestük a trükköket. A versenyzésbe is hamar belekóstoltam, 14-15 éves koromra már elmondhattam magamról, hogy megyei bajnokságot nyertem és játszottam az NB II.-ben.

– A 70-es években kezdett el edzősködni, munkássága elsősorban a Békéscsabai Konzerv SE-hez fűződik. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

– A Konzerv SE-nél 1980-tól 2004-ig voltam edző, az akkori elnök, Dr. Ancsin György felkérésére. A szerény körülmények ellenére szép sikereket értünk el és a mai napig örömmel gondolok vissza erre az időszakra. A szakmai munka a gyár ebédlőjében zajlott, ahol minden edzés alkalmával maguknak a játékosoknak kellett elpakolni az üzemi ebédet követően az ebédlőasztalokat, majd felállítani az asztalitenisz-asztalokat, majd edzés végén mindent visszaállítani. 1989-ben a csapat felkerült az élmezőnybe és áttettük az edzések színhelyét a konzervgyár ebédlőjéből a Kemény Gábor Szakközépiskola termébe. Ebben az időszakban 26 arany-, 34 ezüst- és 33 bronzérmet nyertek tanítványaim.

– Mire a legbüszkébb ebből az időszakból?

– Az első jelentősebb sikert Szosznyák Attilával értük el, aki 10 éves korában megnyerte a korosztályos országos bajnokságot. Ekkor éreztem, hogy lehet jövőm edzőként. Attila később bronzérmes lett a serdülő Európa-bajnokságon. Az ezredforduló után Sebestyén Péterrel dolgoztunk rengeteget, aminek meg is lett az eredménye. Péter 2003-ban ötödik lett a serdülő Európa-bajnokságon, 2005-ben pedig megnyerte a Szlovén Nemzeti Bajnokságot. Nagyon szerettem a közös munkát Balogh Józseffel, Baranyi Józseffel és Bohács Gáborral is, akik szintén korosztályos magyar bajnokok voltak.

A békéscsabai Sebestyén Péter aranyérmet nyert a 2003-as országos bajnokságon, vele szemben edzője, Botyánszki András /2003/ /Fotó: Lehoczky Péter/

Az Orosházi MTK a MOATSZ Kupán ezüstérmet szerzett fiú serdülő asztalitenisz-csapata. Balról: Hornyák Tibor edző, Bohács Gábor, Baranyi József, Fehér László, Botyánszki András edző /1995/ /Fotó: Jusztin Emese/

– Hogyan látja, mi volt a siker titka?

– Jártam az iskolákat és folyamatosan kerestem a tehetségeket. Nem a tucatjátékos-nevelésre koncentráltam, az adott körülmények között erre nem is lett volna lehetőségem. Igyekeztem mindig kiválasztani a legügyesebb gyerekeket. Természetesen ez önmagában nem lett volna elegendő, meg kellett szerettetni a fiatallal ezt a sportágat. Ha ez sikerült, és a tehetség mellé együttműködés és szülői támogatás is társult, akkor már félig nyert ügyem volt.

– Mit gondol, mit adhat az asztalitenisz a mai fiataloknak?

– A testmozgás örömét, barátokat, közösséget, a versenyzés örömét és sikereket. A Békés megyei pingpongos élet és közösség országos szinten kiemelkedő, itt harmincnál is több csapat van. Nincs még egy olyan megye, ahol három megyei osztály is lenne, ez pedig garantálja, hogy mindenki talál a tudásának megfelelő kihívást.