A Kastélyszőlőkben lehetett a csabai kastély?

A csabai kastély kutatása. Elődök és erődök – közös hullámhosszon címmel rendeztek magyar-román határmenti konferenciát hétfőn a Munkácsy Mihály Múzeumban a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program támogatásával.

A múzeum igazgatója, dr. Bácsmegi Gábor kiemelte: a program keretében rengeteg időszaki és állandó kiállítás jött létre, sőt kutatásokra is jutott energia és forrás, így folytathatták a csabai kastély kutatását. A program révén szervezhették meg az újabb tanácskozást. A konferencia eredménye pedig egy kötet lesz, el lehet majd olvasni, hogy miről is szóltak az előadások.

A csabai kastély geofizikai kutatása

A csabai kastély kutatását 2019-ben kezdték meg, és a potenciális helyszín beépítettsége miatt főleg a geofizikai kutatásokat részesítették előnyben, ennek érdekében felvették a kapcsolatot egy komoly tapasztalattal bíró görög, krétai laborral – ismertette dr. Bácsmegi Gábor. Mivel egy 1556-os, a csabai kastély pusztulásáról szóló levélben említettek egy tornyot és árkot, ezekre összpontosítottak a kutatás során. 

Korábbi munkák alapján próbálták meghatározni az egykori csabai kastély helyét, amelyről azt írták, hogy a csatorna és a rét között volt. Többek azt gondolták, hogy a Kastély utca 10. szám körül kell keresni a csabai kastély maradványait. 2019-ben meg is engedték itt a tulajdonosok a vizsgálatokat. A kertben, az utcában és egy közeli telken folyt a munka. Több olyan anomáliát találtak, amelyek gyanút keltettek.

A Kastélyszőlőkben kell keresni?

Kiderült azonban, hogy nem a Kastély utca 10. szám alatt, hanem inkább a Kastély és az Ábrahámffy utcák kereszteződésben érdemes keresni az erődítményt. 2021-ben folytatták a kutatásokat, főleg ezen a területen, de a kapott eredmények tükrében inkább az állapítható meg, hogy ez a terület az akkori faluhoz tartozott, a csabai kastély ezen kívül helyezkedett el.

Kaptak is egy tippet, hogy a mai Kastélyszőlők területén lehetett, ez a teória az írásos forrásokkal is egybevághat. A szakember hangsúlyozta, hogy a csabai kastély lerombolásakor nem említették meg a falut, és nem igazán elképzelhető, hogy a falu közvetlen közelében döntötték volna le. Remélik, hogy folytatódhatnak a kutatások, és megemlítette, hogy a Kastélyszőlők esetében is problémát okozhat majd a terület beépítettsége.

A csabai kastély középkori és kora újkori története

Maradtak fenn írásos források, amelyet hírt adnak a csabai kastélyról és annak pusztulásáról – mondta dr. Halmágyi Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltárának szakembere. A 15. század végén minden bizonnyal létezett a csabai kastély. Erre lehet következtetni Beatrix királyné, Mátyás király özvegyének 1490-es adományleveléből, amelyből egy 17. századi kivonat maradt fenn. Ezen irat hitelességére pedig egy 1491-es oklevél szolgált bizonyítékként. Hozzátette, hogy a 14. században az Ábránffyak voltak Csaba földesurai, 1508-as és 1514-es dokumentumok szerint szintén ők, viszont a 15. század ilyen tekintetben homályos.

Ismertette: 1526-ban meghalt II. Lajos, és Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot egyaránt megkoronázták. Gyula földesura ekkor Brandenburgi György volt, és Markhart gyulai puskaműves írt neki 1529. január 20-án egy levelet, hogy János király megközelítette Temesvárt, és hogy Ábránffy István meghívta magához, vélhetően a kastélyba János király egyik fő emberét, egy grófot. Akkor azt írták, hogy a gyulai vártól egy mérföldnyire lehetett a csabai kastély. 

A Habsburg Ferdinánd oldalán álló Brandenburgi György számára szintén 1529-ben, május 20-án Sadobrich Péter gyulai várnagy is írt egy levelet. Arról akarta meggyőzni, hogy érdemes lenne eladnia vagy elcserélnie a gyulai várat. Felsorolt olyan erődítményeket a közelben, amelyek János hívei, és ebben a körben is megemlítették a csabai kastélyt, és hogy azt, hogy az egy mérföldnyire van.

Gyulai csapat pusztította el a csabai kastélyt

Az 1556-os források immár a csabai kastély pusztulásáról szólnak. Ekkor Szapolyai János fia, Szapolyai János Zsigmond állt szemben Habsburg Ferdinánddal. A Ferdinánd oldalán álló gyulai várkapitány, Mágocsy Gáspár írt egy levelet 1556. június 20-án Nádasdy Tamás nádornak, miszerint tudomást szerzett egy összeesküvésről, amelyben Szapolyai János Zsigmond híveként benne volt Ábránffy Imre is. 

Az volt a terv, hogy törököket hoznak a csabai kastélyba, és ostrom alá veszik Gyulát. Amikor megtudta, hogy mi készülődik, összeszedte csapatát, átjöttek Gyuláról Csabára – itt is említik, hogy egy mérföldnyire volt –, egész éjszaka ostromolták a kövekkel és toronnyal erősített kastélyt, majd elfoglalták és lerombolták, és szólt arról is, miszerint Ábránffy Imre is halálát lelte. 

Ábránffy Imre édesanyja, Patócsy Margit másként emlékezett az 1556. június elején történtekre, 1557 végi dokumentumok szerint tiltakozott a pozsonyi és a szepesi káptalan előtt a családot ért sérelmek miatt. Ő azt mondta, hogy Sztrezenkovics (Szterzenkovics) Mátyás – akit hűtlenségi perbe fogtak Szolnok várának 1552-es török kézre kerülése miatt, aki feleségül vette Ábránffy Farkas özvegyét és befogadást nyert Mágocsy Gáspárnál – kihívta a csabai kastély elé Ábránffy Imrét, akit aztán ott megöltek. 

Kiváló kapcsolatot ápolnak az aradi és nagyváradi múzeumokkal

A konferencia nyitányán Varga Tamás alpolgármester elmondta: Munkácsy városában, a Munkácsy Negyedben az egyik legszebb és leginkább innovatív intézmény a Munkácsy Mihály Múzeum, amely két éve kiérdemelte Az év múzeuma elismerést, és bizonyította az elmúlt időszakban, hogy ezt a címet méltán kapta meg. Az aradi és nagyváradi partnerekkel kiváló kapcsolatot ápol a múzeum, és pályázatokon keresztül további közös munkák várhatók.

A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnöke, Horváth László a határmenti konferencia kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy annak idején a Csörsz-árok és a törökdúlás sem vett figyelembe határokat, úgy véli, sok hasonló együttműködésre lenne szükség. Sikeresnek, a kulturális kormányzat megtérülő befektetésének nevezte a Magyar Géniusz Programot, az annak keretében létrejött kiállítások immár több mint 400 ezer látogatót vonzottak.

A rendezvényen köszöntőt mondott Gabriel Moisa, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatója, illetve Sorin Bulboacă és Bogdan Blaga, az Arad Megyei Múzeum igazgatója és igazgatóhelyettese is.