Egy összeesküvés miatt veszhetett oda a csabai kastély

Csaba első írásos emlékei az 1330-as évekből származnak, amikor Károly Róbert uralkodott. A terület akkor a váradi püspökséghez, a békési főesperességhez tartozott: a helyiek 1332-ben hat, 1337-ben pedig négy garas adót fizettek a pápának – kezdte dr. Halmágyi Miklós.

A levéltár munkatársa hozzátette: egy 1383-as oklevél szerint az Ábránffy (Ábrahámffy) család tagjai osztozkodtak a birtokon, de abban még kastélyt nem említettek. Egy Beatrix királyné korából származó, 1490-es dokumentumban – amelynek csak a másolata maradt meg –, viszont már szó esett kastélyról.

Ugyanis azt egy hűtlenségi ügy, Czeczey Kis Máté hűtlensége miatt Dóczy Imrének adományozták. A hűtlenségi ügy abból adódhatott, hogy Mátyás király 1490-es halála után többen bejelentkeztek a trónra, például házasságon kívüli fia, Corvin János is. Czeczey Kis Máté Corvin Jánost támogatta, viszont Kinizsi Pál és Báthori István legyőzték Corvin János seregét, a csatában Czeczey Kis Máté is elesett. Az adományozásról, a birtok elkobzásáról egy 1491-es dokumentum szintén említést tesz, mint ahogy egy 1700-as évekbeli is, ugyanakkor abban nem Dóczy Imrét jelölték meg adományozottként.

Az 1300-as és az 1500-as évekből származó források szerint is Csaba földesurai az Ábránffy családból kerültek ki, hogy mi volt az 1400-as években, nem tudni, de a dokumentumok szerint az 1400-as évek végén állt kastély a területen. Csaba első magyar nyelvű írásos emléke 1521-ből származik, amikor Ábránffy Péter egy üzleti ügyről ejtett szót. Az ő fia volt István, az övé pedig Imre, akinek fontos szerepe lett a továbbiakban.

1526-ban a mohácsi csatában II. Lajos elesett, és két királyt is választottak: Habsburg Ferdinándot és Szapolyai Jánost. Amíg Gyula földesura, Branderburgi György előbbit, Csaba földesura, Ábránffy utóbbit támogatta. Egy 1529-es német nyelvű levél szerint a csabai kastély egyébként egy mérföldnyire volt a gyulai vártól, ez mai léptékkel számolva tizenvalahány kilométert jelent.

A csabai kastély pusztulásának történetéről is vannak dokumentumok. A gyulai várkapitány, Mágocsy Gáspár – aki Habsburg Ferdinándot támogatta – beszámolt egy összeesküvésről, amely szerint az idő közben elhunyt Szapolyai János fiát, Szapolyai János Zsigmondot segítő Ábránffy Imre törököket hozna, hogy ostrom alá vegye Gyulát.

Egy forrás szerint Mágocsy Gáspár serege ostrommal elfoglalta a csabai kastélyt, meghalt Ábránffy Imre, és lerombolták az erődítményt. Viszont több, 1557 végén kelt dokumentum szerint, amelyeket tiltakozásként jegyzett Ábránffy Imre édesanyja, Patócsy Margit, kihívták a csabai kastélyból Ábránffy Imrét – akit előtte török fogságból váltott ki 1300 aranyforintért –, és megölték. A csabai kastély egyébként másfél évvel a tiltakozások előtt, 1556. június 4-e körül pusztulhatott el.

Bár arról nincs forrás, hogy miként nézhetett ki a mai Kastély utca környékén egykor állt csabai kastély, lehetett tornya, és vélhetően árok védte, tehát rablótámadásoknak ellent tudott állni. Ugyanakkor nem volt olyan szintű erődítmény, mint a gyulai vagy a szolnoki vár.