2024.03.15. 15:35
Erkel Ferenc szépunokája, Somogyváry Ákos mondott ünnepi beszédet Gyulán
Gyulán a hagyományoknak megfelelően a Petőfi tér adott otthon a városi megemlékezésnek pénteken délelőtt. Személyes hangvételű, számos érdekességet tartogató beszédében Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Erkel Ferenc szépunokája több olyan szökőévet, illetve abban történteket említett meg, melyek mind történelmünk, mind az ettől úgyszólván elválaszthatatlan Erkel életmű szempontjából megkerülhetetlenek.
Fotó: Lehoczky Péter
Mint mondta, 1844 nemzeti zeneszerzőnk szakmailag talán legsikeresebb esztendeje volt, amelynek első előadásával, a Hunyadi Lászlóval szikrát dobott a nemzet szívébe. A koronát erre mindössze néhány hónappal később a Himnusz megzenésítésével tette fel Erkel.
Fotó: Petróczki Gábor
– E két szakrális tartalmat is bőséggel hordozó mű szervesen készítette elő az 1848-as esztendőt, március idusát, és azóta minden nemzeti évfordulón a zenei kánon megkerülhetetlen része képezték ezek a dallamok. A Meghalt a cselszövő kórus tömegdalként éneklésével régóta lappangó feszültséget ereszthetett szabadjára a tömeg, az akkori cselszövőként Metternichet megnevezve – fogalmazott. – A Hunyadi Hattyúdalát pedig immáron a cenzúra, személyre szabottan a cenzorok hattyúdalaként emlegették.
Somogyváry Ákos szólt a magyar opera szentélyének 1884-es megnyitásáról. Az Operaház bejáratanál azóta hirdetik az akkor mindössze 26 éves Stróbl Alajos monumentális szobrai a 19. század két magyar zeneszerző zsenijét, Erkelt és Lisztet. Ezer éves államiságunk évfordulóján, 1896-ban Göndöcs Benedek kezdeményezésére a szülőváros, Gyula állíttatta fel Erkel mellszobrát.
