Munkácsy-kézjegye

2024.02.15. 19:38

Előkerült az első vendégkönyv, Munkácsy kézjegyével - videóval

Részben a véletlennek köszönhetően került elő újra, február 20-án pedig a nagyközönségnek is bemutatják a gyulai múzeum első vendégkönyvét, amelyet 1874-től egészen 1948-ig folyamatosan vezettek. A dokumentumban ott szerepel Munkácsy Mihály kézjegye is, aki 1874. szeptember 23-án látogatott el a múzeumba. Az Erkel Ferenc Múzeum a „Múzeumi Szabadegyetem” című sorozat „különórájával” tiszteleg majd Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóján a festőfejedelem előtt, és éppen ezért a vendégkönyvet is ezen a napon, február 20-án mutatják be.

Papp Gábor

A különleges aláírások, így Munkácsy kézjegye még különlegesebbé teszi a vendégkönyvet. Fotó: Bencsik Ádám

A gyulai Erkel Ferenc Múzeum első vendégkönyve az intézmény 1874-es megnyitása óta a múzeum tulajdonában áll – fogalmazott a témával kapcsolatban megtartott csütörtöki sajtótájékoztatón Liska András. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője elmondta, a Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat 1874. augusztus 3-án nyitotta meg első állandó kiállítóhelyét, az akkori megyeháza udvarán, egy régi fonóház épületében. A tárlatot Mogyoróssy János és Haan Antal rendezte, és a vendégkönyv tanulsága szerint a megnyitó után elkezdtek özönleni a látogatók. Alig egy hónappal később, szeptember 23-án olyan neves látogatója volt a kiállításnak, mint Munkácsy Mihály, aki a kézjegyével is ellátta a vendégkönyvet. A festőművész Reök Ivánnal, nagybátyja fiával és Omaszta Gyulával, nagynénje testvérével látogatta meg a tárlatot. A szakember elmondta, még kutatni kell, hogy Munkácsy miért nem a feleségével, Cécile Papier-val kereste fel a kiállítást, akivel éppen a nászútjukat töltötték.

Liska András kiemelte, Munkácsy Mihály születésének 180 évfordulója kapcsán a különleges műtárggyal is tisztelegnek a művész emléke előtt. Másrészt, a vendégkönyv kapcsolódik majd a Munkácsy, a sikersztori című kiállításhoz is, ami jelenleg is látható az Almásy-kastélyban. 

A szakmai vezető kiemelte, a vendégkönyv egyik jelentőségét az adja, hogy 1874-től egészen 1948-ig folyamatosan vezették. Az első néhány száz látogató egymást követő sűrű bejegyzései annak köszönhetők, hogy az ország harmadik legrégebbi vidéki múzeuma volt a gyulai. A múzeum 1868-ban alakult, és nemcsak a vármegyének, hanem a szélesebb régiónak is az egyetlen muzeális intézménye volt ekkoriban.

Kifejtette: a vendégkönyv a hatvanas években még látható volt a gyulai vár kiállításán; 1983-ban is nyilvántartásba vették, majd eltűnt a szem elől. Véletlenül találtak rá a mintegy 110 ezer műtárgyat számláló raktárban, amikor az Almásy-kastélyban jövő január elejéig megtekinthető Munkácsy: a sikersztori elnevezésű tárlat kialakításán dolgoztak.

Liska András kifejtette, az 1895-1898 közti időszak lapjait utólag eltávolították a vendégkönyvből, vélhetően azért, mert 1895-ben megnyílt a megye első múzeumi épülete, a Kohán Képtár, és annak a kiállításnak a vendégeit külön akarták kezelni. A múzeumtörténeti és kultúrtörténeti dokumentumot a jövőben történészekkel közösen, tudományos igénnyel dolgoznák fel.

Dr. Görgényi Ernő polgármester úgy fogalmazott, Gyulán szerencsés együttállás alakult ki azzal, hogy a meglévő kiállítóhelyek mellett működik az Erkel Ferenc Múzeum, és a két felkészült, kiváló szakmai tudással rendelkező kollektíva hatékonyan, eredményesen működik együtt.

– Mindez szemmel láthatóan gyarapítja a város kulturális életét – tette hozzá. Kitért arra, hogy az Almásy-kastély időszaki kiállítóterei olyan tárlatoknak adnak helyet, amelyek a múzeum és a kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársai együttműködésének gyümölcsei, szellemi alkotásai. Szólt arról, hogy tavaly rekordszámú vendégéjszakát töltöttek el a látogatók Gyulán, ami a kiállítóhelyeknek gazdag kínálatának is köszönhető.

Képzett szakemberek segítik az eredményes munkát

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, gyulai kiállítóterek sikeres működésében nagyon fontos szerepet játszanak képzett munkatársaik. 

– Törekszünk arra, hogy diplomás, nyelvet beszélő szakemberek legyenek a munkatársaink, így három történész is dolgozik a kiállítóhelyeken, akik kisebb vendégforgalom idején kutatómunkát is végeznek, amit a Múzeumi Szabadegyetem keretében be is mutatnak – tette hozzá.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában