Évfordulókra is emlékeztek a magyar kultúra napján Gyulán - galériával

1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. 

Dr. Görgényi Ernő polgármester ünnepi beszédében elmondta, Gyula, a kultúra magyar városa mindig hűséges és méltó volt a címhez. Kiemelte, 1868. szeptember 8-án Mogyoróssy János aláírta híres adománylevelét, amellyel Gyula városának ajándékozta könyv-, térkép-, érem- és fegyvergyűjteményét egyszerre téve le ezzel a mai gyulai könyvtár és a múzeum szimbolikus alapkövét is. 

– Mogyoróssy nyomán a gyulai kultúra fejlődését azután olyan kiválóságok támogatták, mint Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia, a leggazdagabb árvaként ismert Wenckheim Krisztina és Göndöcs Benedek – folytatta a gondolatot. Hangsúlyozta, a hozzáállás Gyulán azóta sem változott, és jöjjenek bármilyen nehéz idők, elkötelezettek kulturális intézményrendszerük megtartása és fejlesztése mellett.

– A gyulai önkormányzat a város méretéhez és bevételeihez képest legalább egy számmal nagyobb kulturális intézményrendszert működtet. A vármegyében a gyulai önkormányzat tartja fenn a legtöbb kiállítóhelyet, intézményt és kultúraközvetítőt; többet mint a hasonló nagyságú, sőt, a náluk nagyobb települések – fogalmazott, majd hangsúlyozta, erről a szellemi pezsgésről lemondaniuk nem lehet. Kifejtette, öt működő kiállítóhelyük népszerűsége és látogatottsága is ezt támasztja alá.

Elmondta, kulturális intézményrendszerük másik alappillére a Gyulai Várszínház, amely a tavalyi hatvanadik évad után idén megalapításának 60. évfordulóját ünnepli. 

– A színház vezetői mindig ügyeltek arra, hogy az elsősorban nyári teátrum méltó legyen Gyula szellemiségéhez, így nem véletlen, hogy a várszínházat kezdettől fogva az értékteremtés jellemzi, és szellemi alkotóműhely is – hangsúlyozta.

Szólt arról, hogy a gyulaiaknak nemzedékek óta van egy fontos missziójuk, elkötelezettek az Erkel életmű valós jelentőségének elismertetése mellett. Ennek kapcsán részletesen szólt a 2010 óta történt számos lépésekről, ami ennek érdekében történt. 

– Fontos célunk, hogy tovább erősítsük Erkel kultuszát, és mind a hazai, mind a nemzetközi kulturális köztudatban Liszt Ferenc mellé emeljük, hiszen a jelentősége ezt egyértelműen indokolná – tette hozzá. – E téren pedig idén ismét lehetnek előrelépések.

Emlékeztetett arra, hogy az Erkel Ferencről elnevezett gyulai művészeti iskola nevelőtestülete tavaly miniszteri elismerésben részesült. 

– A kiemelkedő tehetségek felkutatása és támogatása mellet a nevelőtestület küldetésének fontos része a gyerekek elkötelezettségének megteremtése a művészetek irányában – fogalmazott.

Beszéde végén úgy fogalmazott: „Tegyünk együtt, hogy Gyula városa és a magyar kultúra mindörökre egybeforrjon.”