2024.01.20. 19:46
Csipkeverő Klub: egyedülálló kiállítás nyílt a Lencsésin
A „Csipkés Hagyományok a Magyar Kultúrában” című kiállítás és annak ünnepélyes megnyitójának a Lencsési Közösségi Ház, Csipkeverő Klubja adott otthont. A szombaton nyílt tárlat február 16-ig látogatható. Az esemény része a közösségi ház magyar kultúra napi rendezvénysorozatának.
Február 16-ig látogatható a szombaton megnyílt tárlat
Fotó: Dinya Magdolna
Takács Péter, a közösségi ház vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket. Elmondta, hogy Tóthné Kiss Szilvia kezdeményezte több mint egy évtizeddel ezelőtt a Csipkeverő Klub megalapítását a Lencsési Közösségi Házban.
– Így adott volt gyakorlatilag, hogy részükre is rendezzünk egy kiállítást a magyar kultúra napja alkalmából, illetve a rendezvénysorozat keretében – tette hozzá.
Az eseményen összesen nyolc alkotó mutatkozik be különböző alkotásaival. A megnyitó ünnepségen közreműködtek a Bartók Béla Szakgimnázium és az Alapfokú Művészeti Iskola diákjai.
A kiállítást Tóthné Kiss Szilvia, a Csipkeverő Klub vezetője nyitotta meg, aki ovónőként tevékenykedik, így beszédét stílusosan egy mesével indította.
– Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy legény, aki fiatal volt és volt egy gyönyörűségesen szép lány, aki az általa megszőtt vásznat kifeszítette egy keresztre és megpróbálta elcsomózni ezeket a szálakat. A lánynak sok munkája volt ezért kitalálta, hogy ha ezekre a szálakra alulról fölteker egy-egy kis fadarabot, akkor a szálak nem fognak gubancolódni és sokkal hamarabb készen lesz, amikor a szálak kiszáradnak. Ez a csipkeverés alapja, nyilván nagy változáson ment keresztül, de hát ez egy ilyen mese, ami erről szól.
Tóthné Kiss Szilvia úgy véli, ha ma az utca emberét kérdezzük, hogy mondjon valamit a magyar csipkékről, akkor sokan biztosan azt fogják felelni, hogy a halasi csipke a leghíresebb.
- Ezt tűvel és cérnával varrják, jellegzetesen magyar felhasználású csipke. 1908 óta van jelen és egy iparművész házaspár tervezte, ami igen nagy ívet futott be. Mi még is a vert csipkét választottuk, amihez speciális eszközigény kell.
Egykor Magyarországon betiltották a csipkeverést. Hogy hogyan is maradhatott ez meg és kik használták? A főurak, parasztemberek és az egyház is alkalmazta. Készülhettek pamutból, kenderből, lenből, amelyeket ma is használunk – avatott be a részletekbe a klubvezető.
Hozzátette, ami most látható a kiállításon az a hagyományos csipkék kategóriájába tartozik. Régen is hasonlóképpen díszítették ezeket a textíliákat. A klubjukra jellemző, hogy nem csipketerítőket készítenek, hanem régi csipkéket dolgoznak fel és olyan dolgokat próbálnak kitalálni, ami ma is hordható és használható.