Hazatért Békéscsabára a 101-es zászlószalag – podcasttal

Forrainé Kovács Mátra, a múzeum történésze elmondta, hogy 1882-ig az osztrák-magyar gyalogság 80 ezredből állt, 1883-ban, 140 éve azonban további 22-t állítottak fel, így jött létre a császári és királyi 101. gyalogezred is. Ekkor kaptak egy immár akkor is viseletes, addig is használt zászlót, ezért a tisztikar úgy döntött, hogy egy újabbat létesít. Tíz év alatt gyűjtötték össze rá a szükséges összeget, és 1893-ban, 130 éve szentelték fel a zászlót, egy ilyen esemény akkoriban ritkaságszámba ment. Zászlóanyának gróf Wenckheim Frigyesné született Wenckheim Krisztina grófnőt kérték fel, akinek a neve olvasható is a piros, arannyal ékesített selyemszalagon.

Az első világháború alatt a 101-esek kötelékében harcolt a Békés vármegyei katonák mintegy 60 százaléka. Békéscsabára a mozgósítási parancs 1914. július 26-án érkezett meg, és augusztus 2-án indultak a szerbiai frontra. Innen nem sokkal később az orosz hadszíntérre vezényelték őket, ahol 1916 márciusáig teljesítettek szolgálatot, majd áthelyezték őket az olasz frontra, az Isonzó folyóhoz és a Hétközség-fennsíkra. Pár hónap elteltével ismét az orosz hadszíntéren kötöttek ki, ekkor a Tatárhágó védelmét kapták feladatként. 1918. november 16-án tértek vissza a katonák Békéscsabára, megfogyatkozott létszámban.

– Az ezred kiváló hírnevet szerzett magának, hősiességével, megbízhatóságával, a nélkülözések és a szenvedések türelmes elviselésével, a sok-sok véráldozattal – folytatta. Elmondta: az ezred a hazatérés után leszerelt és feloszlott. Belanka Mihály vezetésével 1923-ban, 100 éve állítottak emléket a 101-esek, a 963 hősi halált halt bajtárs tiszteletére. A kommunizmus idején Szegedi Albertné tanácselnök az obeliszket egy cséplőgéppel leromboltatta, és elásták mostani helyén, a Szabadság téren. A helyszín 1956 békéscsabai eseményeinek is fontos színterévé vált, hiszen az obeliszket kiásták, hogy felállítsák – ekkor derült ki, hogy három részre tört. Végül 1957-ben állították helyre az emlékoszlopot.