Egy csodabogár alkotásaiból nyílt emlékkiállítás a Csabagyöngyében

A Penyaska László (Penya) alkotásaiból nyílt tárlaton Szente Béla, a Csabagyöngye kulturális Központ igazgatója elmondta, a Féling Színháznak 35 évesnek kellett lennie ahhoz, hogy ilyen, igencsak élénk képzőművészeti élet induljon meg a Csabagyöngye Kerengő kiállítóterme környékén.

Szente Béla elárulta, az elmúlt napokban szándékosan kerülte az intézmény első emeletét azért, hogy a kiállításmegnyitón úgy mondhassa el gondolatait, mintha ő maga is egy látogatóként érkezett volna az eseményre, először látva így egyben Penyaska László alkotásait. Bevallotta, a terve jól sikerült, hiszen nagyon meglepte az, amit látott. Hozzátette, Penya egy képét ismerte igazán korábbról, amelynek címe a Szárnykészítő. Ennek pedig a története az, hogy még valamikor a ’90-es évek közepén Szeverényi Mihály festőművész felhívta a figyelmét egy Penyaska László nevű fiatalemberre, akitől érdemes lenne egy képet vásárolnia az intézménynek, mert azzal sokat segítenének neki. Ekkor elment Penyához, aki körbevezette, megmutatta neki alkotásait, melyek közül ezt választotta ki, és azóta is őrzik a kulturális központban.

Végül Szente Béla elmondta, csak később, jobban megismerve Penyát jött rá arra, hogy a fent említett kép igazából róla szól, hiszen egy valódi szárnykészítő volt, aki saját, zárt világában élt. Egy külső szemlélődő pedig nem is gondolta volna, hogy micsoda költészet rejtőzik Penyaska Lászlóban.

Baji Miklós Zoltán (BMZ) képzőművész kifejtette, a jelenben, a Csabagyöngyében az 1949-ben Békéscsabán született, és tavaly októberben elhunyt, időnként a Ken Ayaps álnevet használó Penyaska László képzőművész művei közé csöppenhet a közönség. A remete életű, helyi zseni életéről elmondta, egy utcában született a tragikus körülmények között 2006-ban elhunyt Gubis Mihály grafikusművésszel, aki barátja, és egyféle mentora is volt.

BMZ visszaemlékezett, Penya Gubis Mihály jóvoltából és ösztönzésére 1995-ben csatlakozott a többnyire absztrakt geometrikus és gesztusműveket reprezentáló Patak Csoporthoz. Ebben a művészeti közösségben, mint ahogy a hétköznapi életben is csodabogárnak, művészetfilozófiailag, témaválasztás, kifejezés-, és képalkotásmód szempontjából kakukktojásnak számított. Hasonlóan Kondorhoz nem követte az aktuális sodrást, helyette az új irányzatok helyett a klasszikus, és a keresztény mitológia jelképei által teremtette meg önálló művészetfilozófiai, esztétikai világát.

Baji Zoltán Miklós végül elmondta, Penyaska László nagy lexikális, irodalmi, filozófiai és teológiai műveltséggel bírt. Ez a széleskörű elméleti háttér pedig stabil alapként szolgált vizuálisan megjelenített töprengéseihez. Rajzait, festményeit és tárgyi konstrukcióit újrahasznosított anyagokból térbe épített szobrait átitatja egy kettős, megfoghatatlan, az érzékelt időből és térből kizökkentett metafizikai emelkedettség. A lét és a nemlét határpillanata.