Történelmet írnak a Magyar Géniusszal: különleges tárlat nyílt Gyulán

A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége kezdeményezésére hatvanhét intézmény válogatott össze 154 műtárgyat néprajzi, régészeti, képzőművészeti és történeti gyűjteményeiből. A magyar vidék legreprezentatívabb tárgyait válogatták össze, amelyeket még soha nem láthattunk egy helyen és egy időben – fogalmazott köszöntőjében dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere hozzátette, büszkék arra, hogy a kiállításhoz a város is hozzájárulhatott. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel Ferenc aranykoszorúját ajánlotta fel, ezzel is gazdagítva a Magyar Géniusz vándorkiállítás anyagát, mely második alkalommal, Kecskemét után Gyulán tekinthető meg a következő hónapban. Hangsúlyozta, a kiállítás tartalma egyszerűen lenyűgöző, a legjobban viszont az tetszett – fogalmazott –, hogy a kiállítási tárgyakat érdekes történetek, sztorik teszik teljessé. Nemcsak kontextusba kerülnek, hanem olyan formában mutatkoznak meg, amely tartalmas és szórakoztató is.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő kiemelten fontosnak nevezte, hogy Gyulát és annak körzetét minél inkább bekapcsolják az ország gazdasági és kulturális vérkeringésébe.

– Miután turisztikai szempontból már megkérdőjelezhetetlenül részei vagyunk ennek, egy-egy ilyen kiállítás több szempontból is rendkívül fontos. Gyula olyan váro­sok sorában szerepelhet, mint Kecskemét, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd, Eger, illetve Budapest – folytatta a gondolatot. Mint elmondta, a tárlat célja, hogy bemutassa a táj és az ember szoros, szinte elválaszthatatlan kapcsolatát, legyen szó festészetről, alkalmazott grafikáról vagy népművészeti tárgyakról.

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a magyar vidéki múzeumok históriájában történelmet írtak.

– Az intézmények tárlaton látható gyöngyszemei vidékről jöttek és vidéki emberekhez fognak eljutni. A műtárgyak értéke felbecsülhetetlen, minden vidéki múzeum a legféltettebb kincsét hozta el – tette hozzá a szakember.

Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, jöjjön bármilyen válság, az igazi megoldás az, ha visszanyerjük és sajátként megéljük a gyakorlati tudást.

– Ennek a tudásnak pedig több helye, több forrása is van, de kiemelten a közgyűjteményeinkben találjuk meg – fogalmazott, majd kiemelte, ma nem tudhatjuk, hogy mi fog történni egy, öt vagy tíz év múlva.

– Egy dolgot azonban tudunk. A jó isten segítségével a Magyar Géniusz ezer éven át megtartotta nemzetünket a Kárpát-medencében, és igencsak jó okunk van bízni abban, hogy így lesz ez a következő ezer esztendőben is. Ehhez viszont az kell, hogy álljunk vissza a magyar valóságba, elevenítsük fel hagyományainkat, vegyük ismét birtokunkba az ezer és ezer esztendőkön keresztül felhalmozott tudást – szólt a vándorkiállítás egyik fontos üzenetéről a főigazgató.

Egyedülálló szépséget teremtenek a műtárgyak

Csapláros Andrea, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) elnöke, a kiállítás főkurátora elmondta, a tárlat hetven vidéki múzeum legféltettebb tárgyait őrzi.

– A műtárgyak erőt sugároznak, szépséget teremtenek, rólunk, nekünk mesélnek, a Kárpát-medence és a magyar föld géniuszának egy-egy darabját őrzik – tette hozzá. Kiemelte, a tárlat átvezet a Kárpát-medence történeti korszakain, évszázadain, a magyarság történelmén.

Dr. Végh Katalin, az MVMSZ Magyar Géniusz Program vezetője, az MVMSZ ügyvezetője, a kiállítás főkurátora úgy fogalmazott, a tárlat a vidék méltatásának víziójából született, a Kárpáthaza sok-sok múzeumának közösségi érzéséből, a látványtervezők belső világának képeiből, a kurátorok tudásából, a műtárgyak vitrineken átragyogó szépségéből. A szakember hangsúlyozta, bízik benne, hogy a tárlat trendi lesz a fiatalok számára, ahogy magukénak érezhetik a 4S Street zenekar szignálzenéjét is, miközben a kiállításon Liszt, Bartók, Kodály és Erkel művei is felcsendülnek.