Újításaival hatalmas ismertséget szerzett Perlrott Csaba Vilmos

Újító szerep volt rá jellemző – mondta a békéscsabai iparos családból származó, 1880-ban Békéscsabán született és 1955-ben Budapesten elhunyt Perlrott Csaba Vilmos kapcsán dr. Basics Beatrix, hozzátéve, a művész életművének jelentős része hazai múzeumokban található, de sok van magángyűjtőknél is szerte a világban.

Pályafutása lényegében Nagybányáról indult, amit nem véletlenül neveznek szabadiskolának, hiszen mindenki a saját kedve szerint képezhette magát. Az erős színek, a vad alkotások jellemezték ekkor művészetét, az expresszionizmust képviselte, mondhatni beleszületett ebbe a közegbe. 1905-ben ösztöndíjjal Párizsba került, a francia fővárosban Henri Matisse hatott rá, és komoly siker, hogy 1907-ben bemutatkozhatott több művével a Salon d'Automne Fauve-ok termében. Később szintén ösztöndíjjal Spanyolországba került, ahol megismerte El Greco alkotásait.

Itthon többedmagával életre hívta a kecskeméti művésztelepet – és a városról készült képein csúcsosodott ki az expresszionizmusa –, majd önkéntes emigránsként utazgatott Európában. Nyitott művész volt, és ezek a kirándulások újabb és újabb irányzatokat hoztak az életébe, amelyeket saját gondolatiságán, érzésein keresztül mutatott meg. Az El Greco-hatás megfigyelhető abban, hogy töredezettebbé váltak a művei, illetve, hogy elkezdett vallási témákat is feldolgozni. Az 1920-as évektől egyszerűsítette az ábrázolásait, ez pedig a kubizmusnak köszönhető.

– Kevesen tudták keverni az avantgárd egyes irányzatait – hangsúlyozta a művészettörténész. Elmondta, Perlrott Csaba Vilmos az 1920-as évek derekától nyáron Nagybányán, télen pedig Párizsban dolgozott, a Notre Dame-mal szemben lakott. Rengeteget rajzolt a francia fővárosról, utcákat és templomokat örökített meg.

Az 1930-as évek változást hoztak életébe, ez pedig Szentendrének köszönhető, a város fontos helyszíne lett életének és alkotásainak. Másként látta a világot, a finomság és a könnyedség került előtérbe a művein. Az utolsó kiállítása is Szentendrén nyílt meg 1952-ben.

A szakember elmondta, hogy amikor Szentendrén dolgozott, akkor életre hívtak egy Perlrott Csaba Vilmos-kiállítást, hogy bemutassák a művész teljes életművét, és akkor tapasztalta, hogy az alkotásai szétszóródtak a világban mindenfelé, az Egyesült Államoktól Belgiumon és Hollandián át Németországig. A tárlatot hatalmas érdeklődés övezte, azon 185 festményt és grafikát mutattak be. Hangsúlyozta, hogy Perlrott Csaba Vilmos nemcsak itthon, hanem Európában is nagyon jelentős művésznek számít, ezért meg kell ismertetni munkásságát a közönséggel.

Két eredeti festmény az irodában

Szarvas Péter polgármester elmondta, hogy nap mint nap szembesül Perlrott Csaba Vilmos munkásságával, hiszen a városházi irodában két eredeti, ismert és keresett festménye csüng a falon, amelyek a múzeum tulajdonát képezik. Hangsúlyozta, büszkének kell lenni arra, hogy világ- vagy Európa-hírű művészek születtek Békéscsabán vagy indultak el a városból. Ma is többek viszik a település hírnevét, megemlítette a Békéstáji Művészeti Társaság tagjait. Azzal kapcsolatban, hogy Békéscsaba Munkácsy Mihály városa, elmondta: jövő nyárra teljesen megépül a Munkácsy-negyed, az infrastrukturális beruházások – mint a bábszínház vagy a hidak – elkészülnek, de mindezt tartalommal is meg kell tölteni. Olyan attrakciókra, programokra van szükség, amelyeket felkeltik a figyelmet, az érdeklődést. Úgy véli, érdemes lenne Perlrott Csaba Vilmos kapcsán is szervezni egy nagy kiállítást. Gyarmati Gabriella művészettörténész elmondta, a múzeum gyűjteményében jelenleg 19 Perlrott Csaba Vilmos-festmény és -grafika található.