Kastély Zenei Napok

2018.08.24. 19:41

Évszázados hagyományokat idéznek fel Gyulán

Péntek délután megkezdődtek a Kastély Zenei Napok a patinás gyulai Almásy-kastély parkjában. Az önmagában is különleges élményt tartogató rendezvénnyel évszázados hagyományokat is felidéznek.

Papp Gábor

– Az előkelő családok, így a kastélyban élő főúri famíliák életében mindig rendkívül fontosnak számított, hogy gyermekeik tanítása a zenei képzést is magába foglalja – mondta lapunkat Szilágyi Sándor. A történész, egy személyben az Almásy-kastély tárlatvezetője kiemelte, az épület egészen különleges eseményeknek is helyet adott. Bár szorosan nem zenei programról van szó, 1746. június 13-án ott rendezték az első, kastélyban előadott színdarabot hazánkban Harruckern Ferencné Dirling Mária-Antónia névnapján. A művet Antonius atya írta és rendezte is. A könnyed vígjáték előadásába a cselédséget és persze a család tagjait is bevonták.

A Gyulai Ifjúsági Fúvószenekar koncertjével kezdődtek a Kastély Zenei Napok. Fotó: Kiss Zoltán

A kastélyt egyébként is Harruckern Ferenc alakította főúri barokkos élettérré, ami a kultúra színterének is számított. Lánya, Jozefa rengeteget tanult zenetanárnőjétől, Corzan Teréziától. A már említett Antonius páter naplójában arról írt egy alkalommal, hogy amikor a két nőt hallotta zenélni vagy énekelni, mintha az angyalok szólaltak volna meg. A Harruckernek egyébként is nagyon szerették a muzsikát. Harruckern Jozefa és Károlyi Antal esküvőjén zenés mise szólt a templomban. A pár pedig gyakran hangos énekszó mellett csónakázott a vár körüli vizes árokban.

A kastély következő urai, a Wenckheimek ugyancsak sokat foglalkoztak zenével. 1806-tól – más adatok szerint 1807-től – alkalmazták id. Erkel Józsefet udvarmesterként, aki Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc nagyapja volt. Az udvarmester feladatai között tartozott az épület értékeinek gondozása, a zenei és színi előadások rendezésre, a gyerekek zenei képzése. Fia, ifj. Erkel József templomi karnagyvezetőként tevékenykedett Gyulán, zenekarvezető volt és a kastélyban uradalmi számtartó is egyben. Egyik fia, József a Nemzeti Színház operaénekes lett, míg Erkel Ferenc munkásságát aligha kell bemutatni. A Himnusz zeneszerzője, a magyar opera megteremtője, a Nemzeti Színház színi igazgatója is volt egy személyben. 1839-ben az Erkel fivérek óriási sikerű jótékonysági hangversenyt adtak a kastélyban az éppen épülő gyulai kórház javára.

Almásy Denise jeleskedett például az iparművészet terén, alkotásai ma is láthatók az Iparművészeti Múzeumban, de nem csak ezen a téren volt jó. A korábbi források beszámolnak arról, hogy 1909. január 26-án a Szegényeket Felruházó Egyesület jótékonysági hangversenyt és táncestet rendezett Gyulán. A programon Denise grófnő cimbalmon játszott, míg Almásy Gabriella, Lili zongorán kísérte, illetve önállóan is zenélt. Az eseményre a beugró két korona volt, amit természetesen karitatív célra fordítottak, és még az előkelő ruha sem volt elvárás.

Az önmagában is minőségi kikapcsolódást jelentő Kastély Zenei Napokkal az évszázados hagyományokat is megidézik a különleges környezetben, a kastélyparkban a szervezők.

Kikapcsolódás festői környezetben

A szervezők nem titkolt célja, hogy az egyre nagyobb számban Gyulára érkező turistákat, valamint a helyieket, illetve a Békés megyei érdeklődőket maradandó élményekkel gazdagítsák. A Kastély Zenei Napok pénteken este 18 órától a Gyulai Ifjúsági Fúvószenekar koncertjével kezdődött. Szombaton 18 órától a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekara, majd 20.30-tól a PowerBeat Ütőegyüttes ad koncertet.

 

Ezek is érdekelhetik