interjú

2018.05.27. 20:51

Fiatalok voltak, nem kellett nekik a pénz

A Békéscsabán már hat éve működő Termimámor névre keresztelt amatőr alterbanda a közelmúltban jóízűen belekóstolhatott a profizmusba, amikor is a 30Y előzenekaraként csapott a húrok közé május 19-én, a Csabagyöngye Kulturális Központban. A formáció múltjáról, jelenéről, és jövőjéről a frontemberrel, Petri László "Lackással" beszélgettünk.

N.T.

– Hogyan alakult a banda, milyen cél lebegett a szemetek előtt, amikor összeálltatok?

– A banda alakulása még nem az ősidőkbe megy vissza, de azért a hat év nem kis idő egy underground zenekar számára. Sokan nem élhetik meg ezt a kort sajnos, de mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a jelenlegi fennállásunk szüntelenül működik, még a mai napig is. A banda alakulása egy csodálatos dánfoki össznépi ivászatba torkollott estén történhetett, ha jól emlékszem. Az biztos, hogy ott és akkor került először szóba az, hogy csináljunk egy zenekart. Fiatalok voltunk, és nem kellett a pénz. Csakis a zene szeretete, és a szórakoztatás miatt akartunk összehozni egy bandát, ami teljes egészében saját számok készítésével foglalkozik. A saját világunkat akartuk átadni, és valami újat, ami csak mi vagyunk.

Fotók: Kónya Kincső

– Honnan jött a név, egy Schwarzenegger-féle akciófilm tiszteletének köszönhetjük?

– Beszélgettünk a híresebb zenekarokról és filmekről, illetve arról, hogy milyen zenekarnevek vannak. Valahogy szóba került a Terminátor, de egy nyelvbotlás folytán a Termimámor csúszott ki, és az nagyon megtetszett nekünk.

– Fiatalok vagytok még, építitek az életeteket. Hogy tudjátok összeegyeztetni az egyéni- és a csapatcélokat?

– Mindenkinek van egyéni projektje, amit tiszteletben tartunk, és dolgozunk is mindannyian, különböző területeken. De a zenekar nagyon fontos számunkra, és ez az életünk, hiszen a zene éltet minket.

– A dalszerzés hogyan működik. Demokráciáról beszélhetünk a Termimámor esetében?

– Ez nálunk úgy működik, hogy valaki bedob a közösbe egy gitár riffet, vagy egy próba során megejtett jamből indulnak ki a dalok. De sok békéscsabai becsületsüllyesztőben is születnek számok, kezdeményezések és szöveges hieroglifák.

– Melyik volt a legkedvesebb emléketek, a legnagyobb buli, amelyen részt vettetek?

– Kétszer is felléptünk a Szegedi Ifjúsági Fesztiválon, illetve idén, május 19-én a Csabagyöngye Kulturális Központban a 30Y előzenekaraként bulizhattunk. Talán ezeket tudnám kiemelni. De emlékezetes még a közelmúltban megesett Narancs Klubbos koncertünk is, mivel a Mudfield és a Kabinláz zenekarok társaságában léptünk fel.

– Ha már a 30Y fellépése előtt adott koncertet említetted, milyen érzés Magyarország egyik legkedveltebb alterzenekarának buliját felhangolni?

– Nagyon készültünk rá, és teljesen komolyan vettük ezt a napot, hogy 99%-ban képben legyünk mindennel. Mindenkire hallgattunk, például a menedzserekre, a hangosítókra, és a barátokra. Így a rontások lehetőségét is kizártuk a koncertünkről. Amatőr zenekarként aznap este belecsöppentünk a profizmusba. A Meg Egy Cukorka és A 30Y zenekarok vendégeként pedig köszönjük szépen a lehetőséget. Hamarosan jövünk valami újjal.

– Te külön utakon is mozogsz, rendszeresen fellépsz egy szál gitárral. Mi a következő állomása ennek az ösvénynek?

– Valóban szoktam akusztikus produkcióban is mutatkozni. Ez tényleg csak hobbizás, de imádom ezt is csinálni, mivel egy ilyen helyzetben lenyugszik egy kicsit az ember, és tényleg csak magára számíthat. Ritkán lépek fel ezzel a szólóformációval, de hamarosan lesz pár teljesen saját dalom, amelyek Békéscsabáról szólnak majd.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában