Nyest az otthonunkban: meggyűlhet a bajunk a hívatlan vendégekkel

Boldog Gusztáv elmondta, a nyest ragadozó állat és nem csupán időszakosan, a hideg hónapokban kerülhetünk kényszerűen közel hozzá, hiszen ahol megfelelő élőhelyre lel, ott szívesen lecövekel.

Otthon érzi magát öreg házak padlásán

– Komfortosan eléldegél öreg házak padlásán, akár egész évben is. Az ember közvetlen közelében is tanyát verhet, a lakóépületekben télen lényegesen melegebb van, és minden bizonnyal elegendő a táplálék is. Megfogja az egereket, pockokat, a kisebb madarakat, rájár a gyümölcsökre, bogyós cserjékről, például kökényről, ostorfáról is szívesen szemezget. Utóbbival tele van Békéscsaba – sorolta Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember. Hozzátette, az újabb építésű házak gipszkartonozott, illetve faforgácslapozott részein keresztül jobban lehet hallani motoszkálásukat, futkározásukat.

– Vannak az évnek olyan ciklusai, amikor területet foglalnak, és párzáskor is szívesen kergetőznek. Hozzám minden évben több megkeresés fut be, kérdezik az érintettek, mit lehet tenni, ha a nyest befészkelte magát a házba. A kis ragadozók többsége persze vadon él az erdőkben, ahol nappal faodúkban, nagyobb madárfészkekben pihen. Az idők folyamán azonban jól hozzászokott az emberhez, ügyes, nagyon pici résen át be tud jutni, és akár másfél métert is tud ugrani – részletezte Boldog Gusztáv, aki több nyestriasztó praktikát ajánlott. Szerinte olyan körülményeket kell teremteni, amely a nyest számára már nem vonzó. 

Ezeket a praktikákat érdemes bevetni

– Ha van a padláson, akkor égve kell hagyni a villanyt, be lehet vetni különböző illóolajokat is. A kis ragadozó nem érzi magát biztonságban, ha elhasznált harisnyába emberi hajat, vagy kutyaszőrt teszünk. Az ultrahangos riasztó is jó megoldás lehet, de olyat érdemes választani, ami váltogatja a frekvenciát, mert a nyest kifejezetten okos, előbb-utóbb hozzászokik az ingerekhez, és arra is rájön, ha nincsen kutya a háznál. A legbiztosabb, ha már a bejutását megakadályozzuk; a cél, hogy ne tudjon feljutni a tetőre sem. Résen kell lenni, mert ha például egy fa ágai a tetőnk felé lógnak, azon is képes felkapaszkodni. Érdemes levágni egy-két ágat, ha sajnáljuk a fát, akkor pedig bádogot kell rögzíteni a törzsére, hogy a nyest ne tudjon megkapaszkodni. Lehetőleg tegyünk rendet a padláson is, mert a limlomos, zegzugos helyeket kedveli igazán – sorolta Boldog Gusztáv. Hangsúlyozta, a nyestnek azért haszna is van; megfogja a pockot, egeret, patkányt.

– Nagy egérvadász, főként azokat a rágcsálókat aprítja, amiket mi emberek általában nem szeretünk. Bántani nem érdemes, ha megmérgezzük, lelőjük, befogjuk és elszállítjuk, megürül egy hely a következő egyed számára – tette hozzá.

Egerekkel, patkányokkal is gyakran bajlódunk

Boldog Gusztáv elmondta, az egerek, a patkányok is a hívatlan vendégeink táborát erősítik. Megtalálják élelmiszer-készleteinket, kukáinkat, még bent a városban is. A patkányok a csatornarendszerek közelében kifejezetten jól érzik magukat, azokon át biztonságban messzire eljutnak, nagy túlélők. Hangsúlyozta, az egereket a hideg szorítja be a házakba. Nagy területeken bejárnak élelemkeresés közben, és ott bukkannak fel sűrűn, ahol rendszeresen találnak fogukhoz valót; házak kamráinál szívesen időznek. Érdemes feltárni, betömíteni az apró réseket, kihelyezni kíméletes (nem a ragadós fajtájú) élvefogó csapdákat, majd messzebb szabadon engedni az elfogott egereket – sorolta. A pockok kapcsán kiemelte, hogy az egértől, patkánytól eltérően szaporodásuk általában hároméves hullámzásokat mutat. Most éppen csúcson van a szaporulat, ezért látni sok pocoklyukat is a kertekben, árokpartokon.