A német-magyar kapcsolatokat járták körül a csabai előadáson

Németország húzó gazdasági erő Európában és az ott zajló folyamatok erősen befolyásolják a magyar gazdaságot is. A német politika nemcsak saját országáért, hanem az egész világ sorsáért felelősnek érzi magát, az országban nagy átalakulás zajlik az identitáspolitika, a migrációs politika és a klímapolitika javára, amely hozzájárul a német gazdaság zsugorodásához – fogalmaztak a szervezők az esemény beharangozójában. 

Dr. Bauer Bence elmondta, Magyarországon van a német kultúrának, a nyelvnek, a német gondolkodásnak egy olyan talaja, amelynek köszönhetően, ami Németországban történik, az releváns lehet nemcsak a többi európai országnak, hanem Magyarország számára is.

– Hisszük, hogy a nemzetközi tendenciák nálunk is megjelennek, ezért ki kell alakítanunk azt az intellektuális teret, azt a gondolkodást, hogy ezek ne érjenek váratlanul bennünket, és megfelelő tudással tudjunk helytállni egy-egy helyzetben, egy-egy vitában – fogalmazott. – A Német-Magyar Intézet pedig igyekszik hozzájárulni, hogy jobban megértsük a német nyelvű világot.

Mittag Mónika kérdésére kifejtette, olyan színes és nagy történelmi hagyományai vannak a magyar-német együttműködésnek; a gazdaság, a civil társadalom, a városi partnerség, az akadémia és az emberek közötti kapcsolatok ezer szállal összekötnek minket, amelyektől mindig el kell vonatkoztatni a politikai kapcsolatokat.

– Nem szabad megijedni, ha különböző politikai megítélések vannak Németországban. Európa attól él, hogy sokszínű, hogy tolerancia van, hogy minden ország saját maga alakítja ki a politikáját a közösség tagjaként. Nem kell tartani attól, hogy Németországban olyan kormány működik, amely egyes dolgokat máshogy lát, mint Magyarország. Ez teljesen normális – folytatta a gondolatot. – Európában különböző álláspontokat kell ütköztetni, és mindenki megtalálja azt az utat, amelyet jónak ítél meg. A kapcsolatok jók és erősek, politikai szinten vannak nézeteltérések, de olyan stabil gazdasági és más területeken élő kapcsolatok vannak, amelyeket nehéz lenne tönkretenni, még ha egyesek próbálnak is aktívak lenni ezen a területen.

Dr. Sebestyén Géza Mittag Mónikának a német gazdaság helyzetére vonatkozó kérdésére elmondta, alapvetően egyik európai államnak sem tett jót az orosz-ukrán háború, sem az arra adott válaszok sora.

– Láttuk, hogy mi történt az energiaárakkal. Az emelkedés minden olyan országnak rosszat tett, amely importálja az energiahordozókat – tette hozzá. – A magas energiaárak, a magas infláció és a magas kamatlábak komoly problémákat okoznak. Vannak, akik nem tudnak felvenni hitelt a magas kamatok miatt, és így nem tudnak fejleszteni. Ezek az elmaradt beruházások pedig jövőre, két múlva, 10 év múlva is hiányozni fognak. Emellett több cég is visszafogta a termelését, vagy emelte az árakat, amit viszont a vevők nem tudnak úgy megfizetni. Hozzátette, 800 ezer olyan üres munkahely van Németországban, ahova embert keresnek, de nem találnak.

Ennek kapcsán felmerült a migráció kérdése, amelynek egyik célja éppen az lenne, hogy a munkaerőhiányt kezeljék.

Dr. Bauer Bence szólt arról, hogy a koronavírus több szempontból is befolyásolta a németországi helyzetet, és a mai napig téma az államban.

– 2021 áprilisában hazánk kilépett a zárásból, és nyitottunk. Németországban ekkor zárva voltak az oktatási-nevelési intézmények, a COVID a mai napig ott van a társadalomban, és előhozta a félelmet, a döntéshozatal lelassulását, a felelősség elodázását. Sokan Németországban még home office-ban vannak – részletezte. – A gazdaság nagyon lassan állt helyre a COVID válságot követően, és a hatások a mai napig rányomják a bélyegüket a német közállapotokra.