Szépen szaporodtak a búbosbankák Békésben

Részletezték, a Kis-Sárréten az előző évekhez képest megnövekedett számukat jelzi, hogy a fiatalokkal repülő búbosbanka szülők látványa szinte mindennapos a fészkelésre alkalmas élőhelyeken. Leggyakrabban állattartótelepek környékén találkozhatunk velük, ez a táplálkozásukból is adódik. A trágyán előforduló rovarok, férgek keresgélése közben gyakran tartózkodnak a talajon, ilyenkor nem is olyan szembetűnőek, de felrepülésük után lepkeszerűen hullámzó röptükről és különleges tollbóbitájukról egyből felismerhetők ezek a rigónál kicsivel nagyobb, tarka tollruhájú madarak.

Hozzátették, a mezőgazdaság intenzívvé válása általánosságban ugyan kedvezőtlenül hatott az állomány nagyságára, de a Körös-Maros Nemzeti Park területén lévő mozaikos mezőgazdasági területek, legelők, élőhely-rekonstrukciók pozitív hatással vannak a faj egyedszámának növekedésére.

A nemzeti park beszámolójából kiderült, a Maros-ártérben és a Csanádi pusztákon is sok a búbosbanka. 

A kardoskúti Fehér-tó környékén a megszokott 4-5 pár költött, itt az első fiókák július elején kezdtek kirepülni, majd hamarosan a többiek is követték őket.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a fészkelő párok száma magasabb volt, mint a korábbi években. Több pár másodjára is sikeresen költött a térségben. Cserebökényben pedig a régi folyómedrek mentén, az elhagyott tanyatelkeken és a megmaradt öreg fasorokban, facsoportokban számos költésre alkalmas odút, üreget találnak a búbosbankák. A térségben gyakori madárnak számítanak, megfigyeléseik szerint az utóbbi években emelkedett a költőpárok száma.