Napraforgómézből lett a legtöbb idén Békésben

A méhcsaládok viszonylag jól kiteleltek, kevesebb volt a veszteség, mint egy évvel korábban. A méhészek így erősebb állománnyal vághattak neki tavasszal elsőként a repceméz gyűjtésének – nyilatkozta hírportálunknak Árgyelán János. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója, méhész elmondta, ebből a mézfajtából gyenge közepes termés született.

– A körülmények hektikusan alakultak, szeles és hűvös időjárás váltotta egymást, illetve idén csapadékból sem volt hiány, ami a napsütéssel jót tett a növénynek. Ugyanakkor az átlagos 3-4 héthez képest ebben az évben másfél héten keresztül nyílt érdemi lehetőség a nektár gyűjtésre a változékony időjárás miatt – elemezte kérdésünkre a helyzetet a szakember, aki kitért arra, hogy a repce vetésterülete évről évre csökken.

A fagyok ebben az évben is komoly károkat okoztak az akácban Békés vármegyében, aminek következményeként azok a méhészek, akik nem vándoroltatták méhcsaládjaikat, azok helyben gyengén vagy egyáltalán nem tudtak pergetni. Akik elutaztatták az állományt az ország olyan részeire, amelyeket kevésbé érintettek a fagyok, jobb eredményeket értek el. Az akác idén is később virágzott a megszokottnál, május végén, igaz ez az időpont még mindig korábbi volt, mint tavaly.

A legkedvezőbb eredményt ebben az évben a napraforgó hozta, amelynek termésterülete mintegy 86 ezer hektárra tehető Békés vármegyében.

– A méhészek kifejezetten várták a napraforgó pergetését, a vándoroltatásról is hazaérkeztek a szakemberek erre az időszakra – emelte ki Árgyelán János. – A növény számára kedvező volt az időjárás, volt csapadék, majd napsütés is, így viszonylag jó eredmények születtek.

Az OMME Békés vármegyei szaktanácsadója ugyanakkor elmondta, az értékesítés megállt, a hordós mézet sem itthon, sem a környező országokban nem igazán veszik, vagy ha mégis, a vegyes mézet a 10 évvel ezelőtti árak alatt. A problémát elsősorban a Távol-Keletről beáramló kétes minőségű mézek okozzák, de a gondok olyan mértéket öltöttek, hogy valaki még a tavalyi mézet sem tudta még értékesíteni.

– A folyamat nagyon sok kérdést vet fel, hiszen a méhészek számára kétséges, hogy miként tudják beteleltetni a méhcsaládokat, hiszen a családok gyógykezelésére és takarmányozásra is szükség van, amihez viszont források is szükségesek – tette hozzá a szakember. – Ugyanakkor ha ez hiányosságot szenved, jövőre kevesebb méhcsalád lesz, ami az egész ágazatra kihathat. Elsősorban olyan országok méhészei kerültek bajba, amelyekben nemcsak saját piacra, hanem külföldi értékesítésre is termelnek. Ilyen állam hazánk mellett Románia és Bulgária.