Az összetartozásra hívták fel a figyelmet a csabai irodalmi esten

Felolvastak több, a trianoni döntés kapcsán született művet Wass Alberttől, Juhász Gyulától, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerénától, József Attilától, Kosztolányi Dezsőtől, Reményik Sándortól. A rendezvény második felében pedig az eseményt rendező, szerkesztő Frankó Attila gondolatai csendültek fel, amelyeket Békéscsabán, Budapesten, New Yorkban, az Atlanti-óceán felett vetett papírra; amelyek arról szólnak, hogy jó magyarnak lenni.

Az eseményen köszöntőt mondott Malatyinszki Péter történelemtanár, a BSZC Kemény Gábor Technikum igazgatója. Emlékeztetett, 1920. június 4-én írták alá azt a békediktátumot, amely területének kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A két világháború közti revizionista politika nem ért célt, a kommunista diktatúra évtizedei pedig bebetonozták a status quo-t. A rendszerváltás követően, az elmúlt években elkezdődött a nemzet egyesítése, de nem fegyverekkel, hanem szívvel és lélekkel; és 103 év után kiléptünk a traumából, talpra álltunk.

– 2010 óta június 4-e a nemzeti összetartozás napja, egy olyan nap, amikor a veszteségek okozta fájdalom mellett az összetartozásra emlékezünk – mondta. Kiemelte: ott vagyunk a Partiumban, Erdélyben, a Délvidéken, a Felvidéken, a Muravidéken és Kárpátalján is. Bár Magyarországnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek. Sok civil szakmai szervezet vállal magára feladatot a megmaradás érdekében, tesz azért, hogy gyógyulhassanak a trianoni sebek, így a Rákóczi Szövetség, a Mathias Corvinus Collegium, illetve a Szeretlek Békéscsaba Egyesület is.