Megszületett a Nemzeti Összetartozás Pálinkája – galériával

Az ünnepség a Magyar és a Székely Himnusz közös éneklésével kezdődött, majd Bora Imre fesztiváligazgató mondott köszöntőt. Mint kiemelte, a ceremóniával egy háromnapos ünnep kezdődött a pálinka fővárosában, Gyulán, amelynek részeként egy határon átnyúló, minden háztartásban megtalálható értéket állítanak a középpontba.

– Öt éve indítottunk el egy ötletet, ami túlmutat a pálinkán, amely hirdeti a magyarság összetartozását – fogalmazott a ceremóniáról. – Olyan szimbólumról van szó, amire méltán lehetünk büszkék, és azért dolgozunk, és azt vizionáljuk, hogy évtizedek múlva majd unokáink házasítják a Nemzeti Összetartozás Pálinkáját.

Dr. Görgényi Ernő polgármester hangsúlyozta, Gyula a történelme során mindig is jellemzően találkozási pont volt: – A Körösöknek, az egykori vízi utaknak köszönhetően találkozási pontja volt a keletről nyugatra és nyugatról keletre haladó forgalomnak, de találkozási pontja volt kultúráknak is – tette hozzá. – A trianoni békediktátum ellenére a határon túli magyar kultúra mindig otthon érezte magát a városban. Sőt, volt, amikor végső menedéke volt Gyula a határon túli magyar drámaíróknak; a ’70-es, ’80-as években, amikor sem Erdélyben, sem fővárosi színházakban nem adhattak élő, Gyulán mégis évről évre játszották Sütő András, Székely János és más határon túli magyar szerzők darabjait. Kiemelte, a a város találkozási pontja a Kárpát-medencei pálinkáknak, gyümölcspárlatoknak is köszönhetően a pálinkafesztiválnak és a Nemzeti Összetartozás Pálinkájának.

Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja hangsúlyozta, a pénteki nap, az ünnepség számára az összetartozásról, a közös imádságról, hitünkről, értékeinkről, múltról, jelenről és jövőről szólt. 

– Szólt közös történelmünkről, hogy itt vagyunk, még mindig itt vagyunk, és szabadon emlékezhetünk magyarságunkról. Ez a nap az összetartozásról és a lelkek összefonódásáról is szólt, mert éljenek bárhol a világon magyarok, mi gondolunk rájuk, és kifejezzük együvé tartozásunkat, hogy minden magyar felelős minden magyarért – emelte ki. – A magyarság világában létezik valami olyan erő, amit mások nem értenek, ami évtizedről évtizedre, évszázadról évszázadra egybekovácsolta a magyarságot. Olyan erő, ami arra ösztönöz bennünket, hogy ne elszenvedői, hanem tevékeny alakítói legyünk sorsunknak.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke elmondta, a nemzeti összetartozás nélkülözhetetlen részét képezik hitünk, szokásaink, népdalaink és közös pálinkakészítéseink is.

– Az ünnepség illeszkedett sokszínű és szép kultúránkhoz, ahhoz az elismertséghez, amiben a magyar nemzet kiváló múltja és nagyszerű jelene ötvöződik – fogalmazott.

Az ünnepségen vastapsot kapott Dóka János, a Kárpátaljai Pálinka Lovagrend Egyesület elnöke. Beszédében utalva az esemény kezdetére úgy fogalmazott, Kárpátaljára nagyon igazak a Székely himnusz sorai.

– A népek harcának zajló tengerén a kárpátaljai magyarság tényleg porlik, mint a szikla. Nagyon nehéz megmaradni magyarságunkban – tette hozzá. – Ezért is óriási öröm és tisztelet, hogy meghívást kaptunk a pálinka fővárosába, és köszönjük, hogy nem felejtenek el bennünket, kárpátaljai magyarokat. 

Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Intéző Bizottságának elnöke a nemzeti összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet. Szólt arról, hogy egy londoni nagy nemzetközi megmérettetésen kilencvennyolc ország 4400 mintájából a palicsi pincegazdaság szőlőpálinkája a nyolc aranyminősítést kapott párlat közé került.  Úgy vélekedett, a pálinkára turizmust és gazdaságot lehet építeni.

Hagyományaink, múltunk ismerete
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke elmondta, hagyományaink, múltunk ismerete és tisztelete nélkül nincs magyar jelen, és a jövőre nem is gondolhatunk. 

– Minél nagyobb rajtunk a nyomás akár Brüsszelből, akár más távolabbi földrészekről, annál inkább tiszteljük hagyományainkat, annál inkább ragaszkodunk hozzájuk – hangsúlyozta. – Vannak tanult dolgok, el lehet lesni különböző magatartásformákat, és lehet befolyásolni az embereket. Egyetlen dolgot nem lehet, a lélek összetartozását bármi módon megakadályozni és megállítani.

Kifejtette, a pálinka visszanyeri a régi rangját: – Sőt, nekünk nem csak lehetőségünk, hanem kötelességünk is valóban rangot adni a csodálatos magyar gyümölcsből készült pálinkának – fogalmazott. – A pénteki nap valamennyiünk számára ünnep volt, hiszen őrizzük a hagyományainkat, tiszteljük, becsüljük egymást.