A csángó magyarok zarándoklatára meghívták a kelet-békésieket is

Amint azt hírportálunknak Nagy Zoltán esperes elmondta, a meghívás a közelmúltban tett látogatásuk során érkezett, melyre hat – békéscsabai, medgyesegyházi, gyulai és kondorosi – lelkész utazott el. Velük tartott Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, korábbi kelet-békési esperes is, akinek a nevéhez egyébként az egyházmegyék közötti testvéri kapcsolat kezdeményezése köthető. Szintén őt érte az a megtiszteltetés, hogy a II. Barcasági és Királyföldi Csángó-Magyarok Zarándoklatot megnyitó istentisztelet igehirdetője lehet. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház által szervezett, nagyszabásúnak ígérkező, háromnapos rendezvény főnapján valóban – két kistelepülés között lezajló – keresztény zarándoklatra kerül majd sor, amit fesztiválszerű programok követnek. A tervek szerint a Kelet-békési Evangélikus Egyházmegyéből egy egész busznyian utaznak majd el a tőlünk több mint 500 kilométerre fekvő Brassóba. 

Nagy Zoltán a nemrég lezajlott, hosszú idő után újra megvalósult brassói lelkészlátogatásról elmondta, hogy megtekintették a Fekete templomot, amely a város németajkú - szász - evangélikusságának istentiszteleti helye, és nem csupán egész Románia legnagyobb temploma, hanem egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotásaként is közismert. A templomlátogatás mellett részt vett a magyarországi delegáció a brassói egyházmegye lelkészértekezletén, míg a látogatás további részében túrázásra és kirándulásra mentek, persze ezeket az alkalmakat is kihasználva a beszélgetésre, tapasztalatcserére, a nehézségek és az örömök megosztására. 

A Brassói Egyházmegyében vannak szinte teljesen evangélikus többségű falvak, mint például a Brassótól keletre, a Nagykőhavas északi lábánál fekvő hét község, az úgynevezett Hétfalu települései, amelyeknek a lakói magukat csángóknak vallják és a lutheri reformáció óta megőrizték evangélikus hitüket és magyar nyelvüket. Ugyanakkor a legtöbb településen a kettős kisebbségi helyzet a jellemző. Ami azt jelenti, hogy Romániában magyarként és a keresztények között evangélikusként ezt a kisebbségi létet élik meg. 

– Örömmel tapasztaltam, hogy a sokféle gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére a gyülekezetek infrastrukturálisan gyarapodtak a legutóbbi látogatásom óta. Például Sepsiszentgyörgyön a magyar kormány támogatásával óvoda létesült, ahová fogyatékos kisgyermekeket is befogadnak. Az ilyen intézményfejlesztés a magyarság, a magyarajkú evangélikusság megmaradását is szolgálja ezen a szórványvidéken, ezért különösen nagy jelentőségű – mondta hírportálunknak Nagy Zoltán esperes.