Szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel több romániai folyón, így a Körösökön is

Szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel több romániai folyón a magyar határ mentén, hogy megakadályozzák az úszó hulladék átjutását Magyarországra. A Körösökön jóval kisebb mértékű az ilyen jellegű probléma, a Szamoson és a Tiszán nagyobb a baj.

MTI - P. G.

Szinte már csak az uszadék fa maradt azon a területen, ahová a 41-es főút mellett lerakták a Tiszán az árral Vásárosnamény határába érkezett szemetet. A műanyagot már kiválogatták, és elszállították.

A hidrotechnikai berendezéseket Bihar megye határ menti térségében szerelik fel a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös egy-egy szakaszán – mondta el szerdán az Agerpresnek Pásztor Sándor, a megye vízügyi igazgatóságának vezetője. Az igazgató szerint a vízügyi hatóság 650 ezer eurós nemzetközi finanszírozást szerzett e célra, az úszó hulladék összegyűjtésére alkalmas berendezéseket 2024 decemberéig kell felszerelni.

– Már Nagyvárad fölött is alkalmaznak hasonlót, mely nagy mennyiségű hulladékot gyűjt össze – mondta. Az újabb berendezések a part közelébe irányítják a folyón úszó hulladékot, amit utána kotrógéppel emelnek ki.

Pásztor Sándor rámutatott, a vízügyi igazgatóságnak nem a szemét összegyűjtése a feladata, de próbálják orvosolni az emberek iskolázatlansága miatti helyzetet, és megakadályozni, hogy a hulladék átjusson Magyarországra.

Elmondta, hogy a Szamoson és a Tiszán nagyobb a baj, előbbi Beszterce és Kolozsvár környékéről, utóbbi Ukrajnából is szállítja a szemetet. A Körösök vízgyűjtő medencéjének bihari szakaszát gyakrabban tisztítják és kormánytámogatással az Éren és a Berettyón is újabb hidrotechnikai berendezéseket terveznek felszerelni. Romániában évek óta súlyos környezetszennyezést okoz, hogy több tonnányi műanyag palack és faanyag kerül a folyókba, melynek egy része átjut Magyarországra.

Megkerestük a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságot (KÖVIZIG). Mint kiemelték, a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén nagyobb gondot fordítanak a folyókba kerülő szennyeződések eltávolítására, mint a Szamos vagy a Tisza vízgyűjtője esetében.

Szabó János, a KÖVIZIG igazgatója tájékoztatásában kiemelte, az árhullámok levonulási időszakán kívül folyóink ugyan szállítanak úszó kommunális hulladékokat, de azok mennyisége elenyésző.

– A határon túlról érkező úszó szennyeződéseket szükség esetén a folyóink határszelvényei közelében kiépített vízminőségi kárelhárítási helyeknél meg tudjuk állítani és ki tudjuk szedni. Ilyen tevékenységre a kárelhárítási helyek létesítése óta eltelt mintegy 30 évben még nem volt szükség – emelte ki. – A hazai folyószakaszokon vízbe jutó úszó szennyezőket a Hármas-Körösön és a Hortobágy-Berettyón kialakított kárelhárítási helyeken tudjuk kivenni.

A szakember szólt arról, hogy a Körösökön az elmúlt tíz évben tizenkilenc kisebb-nagyobb árhullám vonult le, jellemzően a Fekete-Körösön. Egy-egy árhullám 50-100 köbméter uszadékot szállít, nagyobbrészt növényi eredetűt, fát, cserjét, egyebet, kisebb része, maximum 50 százaléka kommunális hulladék, melynek egy része PET palack.

Mint megtudtuk, árvizes időszakban nincs lehetőség az érkező hulladék megfogására. Az árhullám levonulását követően az uszadék kisebb részét a folyó lerakja a hullámtéri területeken, melyet a későbbiekben az igazgatóság a lehetőségeihez mérten összegyűjt.