Az aszályért nem a Jéger a felelős, a kamara újabb bizonyítékkal szolgált

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva –

néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer.

Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 millimétert meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord. A tudományos bizonyítékokon, valamint a több évtizedes működési tapasztalatokon kívül ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért.

A hidegfront hatására sorra alakultak ki zivatarok hazánkban az északi, dunántúli és középső tájakon, majd később az Alföldön, ahol heves esőzések is voltak. Nagy területen hullott jelentős mennyiségű, 30-50 millimétert meghaladó csapadék.

Volt, ahol kéthavi csapadékmennyiség zúdult le, a legtöbb esőt, 123,2 millimétert Tiszakarádon mérték. 

Ez napi csapadékrekord, ami közel 20 mm-rel haladta meg a 2014-ben Fertőrákoson regisztrált 105,8 mm-t.

A front hatására jégveszélyes zivatarok alakultak ki. Ezen a napon az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján szinte az ország teljes területén működött a Jéger-rendszer: a hajnali óráktól előbb a Dél-Dunántúlon, Közép- és Észak-Magyarországon, majd a késő délelőtti óráktól délutánig az Alföldön is üzemeltek a talajgenerátorok. Ennek köszönhetően nem alakult ki kárt okozó, nagyobb szemű jég hazákban. 

A jégkármérséklő rendszer működtetése közben az Alföldön hullott jelentős mennyiségű csapadék is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Jégernek semmi köze az aszályhoz.

Európa termőterületeinek már majdnem a felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak.

Mint arról már beszámoltunk, néhány héttel ezelőtt több Békés megyei generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István, az MTA doktora is megerősítette.

Az agrárkamaránál közölték, a gyakorlati tapasztalatok ugyanezt mutatják. A Dél-Dunántúli megyékben mintegy három évtizede zajlik jégkármérséklés, ezen időszak alatt az időjárás változatosságának megfelelően voltak csapadékos és aszályos esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző. Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig csak április 15-étől üzemel a Jéger. Továbbá 2020-ban – amikor már harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégkármérséklő –, júniusban az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le.