Szigorúbb szabályozással védik azokat, akik a neten vásárolnak

Egyre népszerűbb az online vásárlás, melynek az elmúlt két évben talán még jobban felértékelődött a szerepe. A digitális térben, megfelelő ismeretek hiányában megannyi veszély leselkedik a vevőkre. A vásárlók érdekeit immár hatékonyabban védik a nemrég hatályba lépett, úgynevezett Omnibusz irányelvnek köszönhetően. A legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.

Hírlap-összeállítás

A járványhelyzet miatti bezártság is hozzájárult az online vásárlás térhódításához. Ebben az esetben is élhet a vevő fogyasztói jogaival, mint például az elállással vagy jótállással /Illusztráció/

Elég rendszeresen vásárolok a világhálón keresztül. Általában egy Facebook-csoport tagjaival szoktunk egymástól oda-vissza vásárolni – mesélte hírportálunknak egy hölgy.

Ahogyan a közelmúltban hatályba lépett Omnibusz irányelv előírja, ennek is jelentősége van. Az online térben az egyre bővülő fogyasztói jogok miatt ugyanis szigorodnak a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok. A terméket online felületen kínáló harmadik félnek fel kell tüntetnie, hogy kereskedő avagy éppen magánszemély-e.

Ennek oka, hogy kereskedőtől történő vásárlás esetén a vevő élhet fogyasztói jogaival, mint például az elállással vagy jótállással.

Magánszemélytől történő vásárlás esetén erre nincs lehetőség. Az is kiderül továbbá, hogy az eladónak a honlapon fel kell tüntetnie azon keresési paramétereket – így például ár, elérhetőség, népszerűség –, amelyek alapján a kereső rangsorolhat. Az irányelv szerint azt is meg kell jelölni az internetes oldalon, hogy bárki vagy csak az adott terméket vásárló, szolgáltatást igénybe vevő tehet-e értékelést. Felkerült a „feketelistás” esetek közé az a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amikor fiktív személyek adnak internetes oldalakon értékelést az adott árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan. A korábbi vásárlói vélemények befolyásolják a fogyasztói döntéseket, ezért az új szabályozás alapján nem szerepelhetnek hamis pozitív értékelések, melyek torzíthatják a vásárlók választását. Szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül a rendezvényekre szóló jegyek automatizált eszközökkel történő vásárlása és magasabb áron történő értékesítése az online térben.

Új fogyasztói jogokat vezettek be az „ingyenes” digitális szolgáltatások területén is. E vásárlások esetében a fogyasztó személyes adatokat ad meg, de pénzbeli fizetésre nem kerül sor. Ilyenkor az adataiért cserébe általában valamilyen ingyenes tudásanyagot – nyelvleckét, edzésprogramot – kap, vagyis az adataival „fizet” a szolgáltatásért, termékért. Ezekben az esetekben is megilleti a fogyasztót a tizennégy napos elállási jog, sőt erről tájékoztatást is kell kapnia.

Változás történt az árfeltüntetési szabályokkal kapcsolatban is. Árcsökkentés, akció bejelentése esetén meg kell jelölni a korábbi, az árcsökkentést megelőző harminc napon belül alkalmazott legalacsonyabb árat. Az akció mértékét ehhez a legalacsonyabb árhoz képest kell feltüntetni.

Ezzel az intézkedéssel szeretné kiküszöbölni a jogszabály, hogy a vállalkozások megemelik az áru árát, hogy aztán leakciózzák, így hamisan azt a látszatot keltik, hogy a termék olcsóbb, mint volt. Ez a rendelkezés nemcsak az online kereskedelemben, hanem a hagyományos, személyes vásárlások során is érvényes.