Jókedvvel fűszerezték a vésztői kolbászokat

Perzselték, pucolták, majd hagyományos eszközökkel és módon dolgoztak fel egy, az önkormányzat által felajánlott 180 kilogrammos sertést Vésztőn – ezzel, vagyis látványdisznóvágással indult a fesztivál. A Vésztői Polgárok Egyesületének elnöke, Lázár Attila elmondta, hogy így szerették volna megismertetni az érdeklődőkkel a tradíciókat, majd sütöttek is kolbászt, hurkát, szalonnát. A sonkákat eltették, azok majd a hagyományőrző húsvéti program részeként kerülnek terítékre.

Csősz Ferenc, a művelődési központ igazgatója elmondta, hogy a kolbászkészítő-versenyre 26 csapat nevezett, nemcsak Vésztőről, hanem a környékbeli településekről is. Az alapanyagként szolgáló darált húst megkapták a nevezési díj fejében a jelentkezők, a fűszerezésről és az eszközökről viszont nekik kellett gondoskodniuk.

Az elkészült kolbászokat szakértő zsűri bírálta el. A bizottság elnöke, Varga István elmondta: Bondár Gáborral és Baloghné Egeresi Annával nézték az asztalok díszítését, illetve azt is, hogy a csapatok mennyire ügyelnek a tisztaságra. Szerinte ahhoz, hogy kiváló legyen a kolbász, elengedhetetlen a minőségi nyersanyag és az, hogy megfelelően össze legyen gyúrva, illetve a lelkiismeretesség is nagyon fontos. Hozzátette, nem érdemes túlfűszerezni a kolbászt, mert akkor elvesznek az ízek.

Az egykori vésztői futballistákból álló baráti társaság Heroes néven indult a megmérettetésen. Úgy vélik, a megfelelő fűszerezéstől lesz igazi a kolbász. Tettek bele sót, fokhagymát, paprikát és köményt egészben, és hangsúlyozták, cukorról és borsról szó sem lehet. Csapatkapitányként Jámbor Árpád hozzátette, hogy a tagok barátsága 30 évre vezethető vissza, együtt rúgták a bőrt nagy-, majd kispályán. Hogy ezt meg is mutassák, régi fényképekkel díszítették az asztalukat.

Szívvel-lélekkel kell készíteni a kolbászt – osztotta meg a Bohém fiúk asztalánál Szlunka János, aki szerint nagyon fontos, hogy saját termesztésű legyen a fokhagyma és a paprika is, és úgy véli, a só milyensége sem mindegy. A vésztői önkormányzat csapata Csontderálók néven indult. Elmondták, hogy szeretettel kell a kolbászt megtölteni. Kétfajtát készítettek: egy hagyományosat – amibe tettek egy kis borsot is –, valamint egy extrát, többek között marhahússal és borecettel megspékelve.

A rendezvényt kiegészítették farsangi fánk kóstoltatásával és pálinkamustrával, amelynek során arany, ezüst és bronz minősítéseket adtak át, és eldőlt, hogy idén melyik a legjobb vésztői pálinka. A fesztiválon a házigazda – bár ahogy ő fogalmazott, inkább vendég – a Pimasz úrként ismert műsorvezető, Papp Gergő volt, akivel rengeteg közös fotót készítettek az érdeklődők, a versenyzők. Elmondta: korábban nem járt Vésztőn, tetszett neki a helyiek barátsága, közvetlensége.

Felelevenítették a tradíciókat

A disznóvágás 30-40 éve még nem városi rendezvény, hanem hétköznapi esemény volt. Minden vidéki háznál voltak disznótorok, amelyek nélkül elképzelhetetlenek lettek volna a téli hónapok, azok az időszak fénypontjai voltak – mondta a rendezvény megnyitásakor Karakas Anikó polgármester.

Kiemelte: hagyományt nem lehet teremteni, az igazi tradíciók maguktól teremnek, és szerinte ilyen a magyar disznóvágás is. Ma már egyre kevesebb háznál tartanak disznót, így a hagyományok feledésbe merülnek. A fesztivállal ezen változtatnának.

Jelezte: a disznótoros étkekből és fánkokból befolyt bevétellel az agytumorral küzdő hétéves vésztői kisfiú, Fazekas Benett gyógyulását segítik.

Az esemény fővédnöke, dr. Kovács József fontosnak nevezte a közösségi rendezvényeket, és a fesztivál kapcsán kiemelte a jókedvet, hogy az lehetőséget ad a felhőtlen kikapcsolódásra. Beszélt arról is: a kormány az intézkedéseivel segíti az állattartókat és -tenyésztőket, szeretnék, ha a sertéságazat szintén fejlődne a jövőben.