Öt éve áll már a közművelődés szolgálatában a csabai Molnárház

A hétvégi ünnepi megemlékezésen Veres Krisztina, a Meseház vezetője köszöntötte a résztvevőket. Varga Tamás alpolgármester kiemelte: a város tele van értékekkel, amiket óvnunk kell.

– Ez az épület 2015-ben a Békéscsabai Kulturális Hagyományőrző Kör kezdeményezésére, az önkormányzat segítségével újulhatott meg, vált megtekinthetővé. Vagyis a civil kurázsi, az önkormányzati szándék és az intézményi szakmai felkészültség, gondosság juttatta el ide a Molnárházat.

Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója arra emlékeztetett, a város rengeteg 19. század végi, 20. század eleji építészeti remekkel büszkélkedhet.

– Nagyon sok olyan épületünk van, amit érdemes megnézni, megmutatni az ide érkező vendégeknek. A hagyományőrző kör pedig kitalált egy olyan értékőrző túrát is, amelynek kezdőpontja a Molnárház

– tette hozzá.

A ház kétszáz éves történetet idéz meg, falai látták a 19. század elejét, így aki ide betér, legendákkal, történetekkel találkozik. Olyan különleges miliőbe csöppen, amely Békéscsaba múltjáról mesél.

Az épület múltjáról, jelenéről és jövőjéről a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör alapító tagjai, Kiss Béla műemlékvédelmi szakmérnök és Ábelovszky László építész meséltek.

– Haan Lajos békéscsabai evangélikus lelkész leírásából tudjuk, akkoriban a ház építése könnyen ment. Majdnem minden családban volt olyan férfi, aki értett a házépítéshez. Így az építkezés a családtagok, a rokonok és a szomszédok dolga volt. Aki tudott faragni, az gerendát, ablakot faragott, a többi vályogot vetett, falat emelt vagy nádat rakott. És aki semmihez sem értett, az a vezető utasításait követve dolgozott, fuvarozott. Így épülhetett meg a Molnárház is, melyet hajdan az iparosok és a zsellérek emeltek, és melynek küllemére az egyszerűség jellemző – ismertette a műemlékvédelmi szakmérnök.

Mint mondta, a Harruckern utcai épület eredetileg szoba-konyha-géptér alaprajzi beosztású volt és egy szárazmalom kapcsolódott hozzá. Mai formáját a malom kerengősátrának elbontása után, az 1860-as években kapta, ekkor alakították szobává a gépteret. A konyha feletti szabadkémény eredeti állapotában megmaradt, a kéményfejet a XIX. század végére utaló stílusban építették át. Az utcai szoba ablakszárnyai belül a kor divatja szerint hatszemesek, kívül azonban még a hagyományos négyszemesek. Külön érdekesség, hogy nyaranta a külső üvegezett szárnyakat levették és a szellőzés érdekében zsalura cserélték.

Ábelovszky László pedig a Harruckern értékőrző útvonalról mesélt, melynek kiindulópontja a Molnárház. Mint megtudtuk, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör által életre hívott tematikus időutazás feltárja és egy útvonalban köti össze a város népi és középpolgári építészeti értékeit. A bejárás során korhű hangulatot idéző utcákon haladva megtekinthetik az érdeklődők a Meseházat, a Garay utcai Szlovák Tájházat és az Evangélikus Nagytemplomot. Végül a séta a csabai hagyományőrzők által megmentett, átépített és berendezett „Öreg házban”ér véget.

– Egyesületünk szervezésében eddig több mint ezer látogató kereste fel a Molnárházat, amely számos kulturális rendezvény helyszínéül is szolgált. Többek közt irodalmi estek, adventi programok és komolyzenei koncertek is voltak már itt

– ecsetelte.

Megújult a tisztaszoba

Az ötéves évfordulóra a ház a Békés Megyei Népművészeti Egyesület jóvoltából, új Békés megyei szlovák festett szobabelsővel gazdagodott. Pál Miklósné, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, rengeteg kutatás előzte meg a szobafestők munkáját. – Tájházakat, néprajzi gyűjteményeket kerestek fel a környéken, illetve a Munkácsy Mihály Múzeumban több száz dokumentumot, valamint tárgyi emléket fotóztak. Így született meg a végleges szobabelső, amely a korabeli kancsókkal és a textíliákkal vált teljessé az érdeklődők számára – ismertette.